Győzni szerényen, veszíteni emelt fővel – a hazai pálya előnye

Szerző: Mkcse Közzétéve: 2018.10.28.
A Budaörs vezetőedzője Mihály Attila a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón csak ennyit mondott: „Gratulálok az ellenfélnek.”

A szakember ezt megelőzően az M4 Sportnak és a Nemzeti Sportnak is nyilatkozott, utóbbinak a következőt: A hazai pálya minden előnyét kihasználó csapat győzelméhez csak gratulálni tudunk.”

Rögzítsük a tényeket: a pénteki mérkőzésen a Mosonmagyaróvár két hétméterest lőhetett, a Budaörs nyolcat! A kiállítások aránya 14 perc, illetve 8 perc, ami azt jelenti, hogy az MKC hét darab kétperces büntetést kapott, hárommal többet, mint a budaörsiek.

Ez lett volna a hazai pálya előnye? De mit jelent egyáltalán ez a kifejezés? Sokszor hivatkoznak arra edzők, ritkán játékosok is, hogy nem kapták meg a hazai pályát, vagy éppen az ellenfél kapta meg azt. De mire gondolnak ilyenkor? A kézilabdát több más sportághoz hasonlóan szabályok szerint játsszák, ezért aztán sehol, semmilyen körülmények között nincs helye a „hazai pálya előnyének.” Ezt maximum az ismerős környezet és a szurkolók jelenthetik. De a Budaörs trénere valószínűleg másra gondolt…


Nézzük a számokat. Az MKC 21 hetest lőhetett eddig a szezonban – a tizennégy csapat közül a legkevesebbet, – az ellenfelek pedig 35-ször próbálkozhattak büntetőből gólt szerezni. Az óváriak 27 kétperces büntetést kaptak eddig, ellenfeleik 28-at. A játékvezetők által tehát sem hazai pályán, sem idegenben nem szereztünk előnyt.

Pénteken sem a Herczeg Péter-Südi Péter bírópáros jelentett a különbséget a csapatok között, és nem is ők adták meg a hazai pálya előnyét. Ez csakis annak a több mint 1100 embernek volt köszönhető, aki űzte, hajtotta azt a csapatot, amely ezer sebből vérzett. Bognár Róbertnek hat játékost kellett nélkülöznie a Budaörs ellen, a jobbszélen egyetlen bevethető embere Kovacsicz Mónika maradt, aki szinte végigrobotolta a 60 percet.

Tilinger Tamarát vasárnap megműtötték, de a csapatkapitány így is vezér volt és öt másodperccel a vége előtt megszerezte a nyolcadik gólját és ezzel együtt a győzelmet az óvári csapatnak. Scholtz Andrea parádézott a kapuban, Kopecz Barbara nyolc perc alatt négy gólt lőtt és szinte egymaga visszahozta a csapatot a mérkőzésbe. Gyimesi Kitti bizonyította, hogy támadásban is lehet rá számítani, emellett pedig védekezésben az NB I legkeményebb játékosai közé tartozik. Márczy Tekla kevés időt töltött a pályán, de fontos pillanatban egyszer így is beköszönt. Hajtai Vanessza zavaró védekezésben határozottságával, a kispadon szokásos vehemenciájával tűnt ki. Sara Vukcevic, Farkas Veronika, Horváth Bernadett, Lucia Gubiková, Bardi Fruzsina, Bízik Réka, Szalai Zsuzsanna, Tóth Melinda. A sikerhez mindenki hozzátette a magáét a szakmai stábtól elkezdve a játékosokon át a szurkolókig. Ez volt a mi előnyünk hazai pályán és ebből kell erőt merítenünk a folytatásra!

Az MKC-Budaörs mérkőzés előtt az 1956-os hősökre emlékeztünk, a találkozó végén pedig az eltelt 60 perc hőseit ünnepeltük. Bognár Róbert azt mondta: „Ez a győzelem visszaadta a hitemet.”

A csapatét és a szurkolókét is, sőt mindenkiét. Megfogyva, kicsit megtörten, de óriási szívvel, hősiesen küzdve meglett a szezon első hazai győzelme, ami – talán a sors akarta így – éppen egy fontos évforduló született meg. 1956. október 26-át sohasem felejtjük el és 2018. október 26-át sem fogjuk egy darabig.

/Szerző: Horváth Péter/

Következő mérkőzés:
DVSC SCHAEFFLER - Motherson Mosonmagyaróvár
2024.04.21., 18:00 óra.
Hódos Imre Rendezvénycsarnok
Videók
összes videó