-
- Hogyan lehet és kell értékelni a mosonmagyaróvári csapat nyári alapozó munkájának első részét?
- Azt tudtuk, arra számítottunk, hogy a lányok a karantén időszakban megpróbálták formában tartani magukat kezdte az értékelést Gyurka János. - Ezért az első csonka hetet azzal kezdtük, hogy motorikus tesztekkel, felmérésekkel pontos képet kapjunk az állapotukról. A gyógytornászunk Benkovics Edit és a másodedző Stranigg Ferenc segítségével funkcionális vizsgálatokat is végeztünk, a játékosok boka, a térd, a csípő és a váll ízület flexibilitását, mozgásterjedelmét megfigyelve. A célunk az volt, hogy egyénre szabottan is pontos képünk legyen a játékosaink terhelhetőségéről, tehát tudjuk, hogy kinek milyen egyéni fejlesztő munkára van szüksége. Így az állapot felmérés után terveztük meg az elmúlt négy hét edzésprogramját, amely egy komplex, vegyes felkészülés volt. Ebben elég hamar előkerült a labda is, hiszen a játékszerrel abszolút szokatlan, négy hónapos kihagyást kellett pótolni. A lányok jól dolgoztak az elmúlt időszakban és úgy gondolom, hogy az öt új játékosunk beépítése, valamint a csapatépítés terén is jó úton járunk.
- Az öt edzőmérkőzés milyen tapasztalatokat mutatott, milyen tanulságokkal szolgált a vezetőedző számára?
- Az ifjúsági válogatott elleni első edzőmérkőzésen még nem volt semmilyen elvárásunk, kizárólag az volt fontos, hogy újra pályán legyenek a játékosok. A második találkozón viszont már megszabott feladatokat kellett megoldania a csapatnak a Békéscsaba ellen. Az látszott, hogy még nem vagyunk összeszokott gárda, mert magas volt a hibaszázalék a játékunkban. A szombathelyi találkozó pedig megmutatta, hogy javítanunk kell a beálló körüli védekezésünket, pontosítani kell a támadásaink vezetését és a befejezéseket. A gyors indítások, lerohanások viszont megvoltak a támadásainkban, a széleket is jól használtuk, hiszen az SZKKA ellen tizenhét akciót ott fejeztünk be. A Siófok nagyon erős csapat, amelynek a tempóját, sebességet csak néhány periódusban tudtuk felvenni. Viszont ezt is meg kell tapasztalnunk, mert az élcsapatokkal a bajnokságban is találkozunk és kezdenünk kell valamit azokkal a találkozókkal is. Az Alba FKC elleni mérkőzés első szakaszában sok volt hiba a védekezésünkben, főként a megállítások, pozíció fogások terén. Kiderült, hogy a támadójátékban is jobban meg kell becsülnünk a labdát, valamint dinamikusabb átlövésekre, betörésekre kell törekednünk. A mérkőzés végjátékában azonban nem kapkodtunk, nagyon okosan kézilabdáztunk, így egy örömteli győzelemmel tudtuk kiszolgálni a közönségünket. A csapatjáték szempontjából még gyakorlások elején vagyunk, de szerencsére érezhető, hogy mérkőzésről-mérkőzésre kombinatívabb a játékunk. A hibák mellett pedig szeretném kiemelni, hogy a csapat hozzáállásával, küzdőszellemével, nagyon kevés kivétellel, mindegyik találkozón elégedett voltam.
- Milyen feladatok várnak a csapatra, a stábra a következő hónapban, a felkészülés második részében?
- A fizikai alapok megvannak, így a munkánk 60 - 40 százalékos aránya a következő hónapban megfordul a technikai, taktikai feladatok felé. A felkészülésünk elsősorban a csapatjátékkal gazdagodik majd, rövidebb edzésidőkkel, viszont magasabb sebességi fokozatokkal. Tökéletes formába kell hozni a csapatot a szeptemberi negyedikén induló bajnoki rajtra és ezt a célt szolgálják majd az edzőmérkőzések is, amelyeken különböző erősségű csapatokkal fogunk kézilabdázni, tehát különböző dolgokat tudunk majd gyakorolni. A prevencióra, a kézilabdázók terhelhetőségére azonban augusztusban is nagyon figyelnünk kell, ezért a hetet továbbra is megtörjük majd egy frissítő délutánnal. Abban is biztos vagyok, hogy a csapatunknak a bajnokság során is folyamatosan fejlődni kell, és ez egyaránt vonatkozik a csapatjátéra, valamint a kézilabdázóink egyéni fejlődésre. Meggyőződésem ugyanis, hogy akkor leszünk igazán hatékony, eredményes csapat az élvonalban, ha a teljes keretünket tudjuk majd használni a mérkőzéseken.
- Kezd kialakulni a váza a csapatnak? Megvannak azok a játékosok, akik a vezérei lehetnek az MKC gárdájának a következő szezonban?
- Az egyértelműen látszik, hogy a Motherson-Mosonmagyaróvár meglévő húzó emberei mellé most érkeztek meghatározó játékosok. Ennek a formálása pedig érdekes, szép edzői munka, de ez sem könnyű feladat. Sokat várok tehát, a teljesség igény nélkül Tilinger Tamarától, Horváth Bernadettől, Katona Flórától vagy Simona Szarkovától, de nagyok az elvárások Tóth Eszter és Kovács Patrícia felé is. Egy olyan csapatot szeretnénk felépíteni, amely jó döntésekre építő, gyors kézilabdát játszik, de közben a támadásban és védekezésben is mindenkinek meg van a megszabott, így számon kérhető feladata. Ezért szeretném még egyszer kiemelni, hogy nagyon rendesen, koncentráltan és elszántan készülnek a lányok, ami biztató a jövőre nézve. Sajnos ennyi kihagyás után, így a csúcsterhelés közelében a régi sérülések sokszor felerősödnek, kiújulnak. Egyelőre ez Stranigg Zsófiánal mutatkozott meg egy kisebb húzódással és most Tilinger Tamaránál, Sirián Szederkénél és Domokos Dalmánál jelentkezett térd problémákkal. Nagyon kell tehát figyelnünk arra, hogy a játékosaink egészségesek maradjanak, hogy a lehető legerősebb csapattal tudjunk tovább dolgozni.
