-
- Őszintén megmondom, hogy néha már vannak elvonási tüneteim, annyira hiányoznak a lányok, a mérkőzések - mondta Balogh Krisztián. - Nagyon nehezen viselem tehát a bajnoki találkozók nélküli hétvégéket. Igaz sokat beszélgetünk a szurkolótársakkal, figyeljük, olvassuk a híreket, visszanézünk meccseket, de legszívesebben már ismét ott lennénk az UFM Arénában, a szurkolói buszon. Nálunk ráadásul az egész család bérletes MKC-rajongó, sőt már az unokatestvérem is ott van velem minden találkozón. Bízunk abban, hogy lassan újraindul majd a kézilabdaélet, mert ha tudjuk majd, hogy mikor láthatjuk újra a csapatot, akkor biztosan könnyebb lesz a várakozás.
- Az MKC nagyon büszke a szurkolóira, azokra a fanatikusokra, akik jelenlétükkel, hangjukkal támogatják a csapatot. Balogh Krisztán, hogyan került ebbe a körbe?
- Rendszeresen jártam már az NB I/B-ben lejátszott találkozókra is, majd a tavalyi évtől, ott voltam mindegyik bajnoki találkozón. A nyári évzárón, a legtöbb kilométert utazó fanatikusként kaptam is egy érmet, amire nagyon büszke vagyok. Alapvetően elég csendes, visszafogott természetű vagyok, de az Altenburg Ultras csoportban azért és is kieresztem az energiákat. Nekem is részévé vált az életemnek a klub, a csapat, a mérkőzésnapokat pedig igazi ünnepként tartom számon. Szerencsére sokan vagyunk így Mosonmagyaróváron, ahol a kézilabda, a klubszeretet összehozott egy erős, baráti, nagyon jó szellemű szurkolói közösséget. A lányok is szimpatikusak, közvetlenek velünk és a sok szép sportemlék mellett azt is feltétlenül meg kell említeni, hogy nagyon csinosak is.
- Ez a kitartó lelkesedés sok időt, energiát, és azt sem szabad elhallgatni, hogy komoly anyagi igényt is jelent…
- Én még tanuló vagyok a győri Hunyadi Mátyás Szakközépiskolában, ahol a májusi vizsgáim után logisztikus leszek. Így valóban be kell osztanom a pénzt, gyűjtenem kell arra, hogy ott lehessek a mérkőzéseken. A szurkolók azonban nagyon szívesen megteszik ezt, ha jól érzik magukat, azt tapasztalják, hogy a csapatuk kiszolgálja őket. Én pedig ezt látom itt Mosonmagyaróváron, ahol fantasztikusak a mérkőzések, egyre erősebb a csapatunk, amely jól érezhetően, értünk szurkolókért is játszik. Nekem személy szerint a lányok közvetlensége is nagyon szimpatikus. Mindig megköszönik a támogatásunkat, barátságosak velünk, szívesen készítenek közös fotókat. Nekem Simona Szarková az egyik nagy kedvencem, akinek nemrég szívesen adtam egy kis számítógépes segítséget, amikor a kis táblákkal üzentek nekünk.
- A számítógépes jelenlét terén valóban nehéz megelőzni Balogh Krisztiánt. Sok időt tölt mostanában a gép előtt?
- Folyamatosan olvasom a csapattal kapcsolatos híreket, amiket mindig lájkolok is az MKC közösségi oldalán. Örömmel szavaztam a lányok gyerekkori képeire is és nagyon boldog vagyok, hogy végül szerencsém volt, sorsolással megnyertem a labdát és a kezdődobást. A labdának meg is van a helye, mert a napokban alakítottam át a szobámat, felszereltem egy új polcot, ahol az MKC-relikviákat gyűjtöm.
-