A délután egy órás kezdés nem volt igazán szurkolóbarát, így a nézőtéren csak néhány szülő, barát és az MKC serdülő játékosainak egy csoportja ült. A bemelegítés pedig egyértelműen megmutatta, hogy melyik gárda nyeretlen még a bajnokságban. A nagymúltú fővárosiak tizenhatos kerettel érkeztek, fizikálisan nem túl erős, de kimondottan technikás, mozgékony csapatnak tűntek. A hazai oldalon csak tizenkét kézilabdázó volt, most is olyan alap játékosok hiányoztak betegség miatt, mint Lázár Jázmin és Szabó Csenge. A mozgások gépiesek, kötelezőszerűek, igaz az edzőnő Bahrim Liliána utolsó tanácsainál, a kezdés előtt pacsizásnál felvillant néhány mosoly az arcokon, de meglepetésre utaló jelek egyáltalán nincsenek.
Az MKC kapujában a nemrég pont a Vasas együtteséből érkező Soltész Kíra bravúrokkal kezdett, Dezséri Zsófia is szép átlövés gólt dobott. Nem indult rosszul tehát a találkozó, de ez sem dobta fel a mosonmagyaróvári lányokat. Bántó technikai hibák következtek, érthetetlenül lassú, körülményes támadások után eladott labdák, amelyekből játszi könnyedséggel lőtte a gólokat a Vasas. A hetedik percben már őt gólos volt a vendégek vezetése, a játék képe pedig sajnos egyértelműen azt mutatta, hogy ez a találkozó már el is dőlt.
Önmagában nem is ezzel volt a baj, mert az utánpótlás nevelésben mindig az élen járó fővárosi piros-kékeknek jobb csapatuk van. A bajnokság élmezőnyéhez tartoznak, eddig csak az ETO tudta legyőzni őket, tehát nagyon nem is várhattunk mást ettől a találkozótól. A gond az MKC ifjúsági csapatának hozzáállásával volt, ami miatt időt is kért a mosonmagyaróvári gárda edzője.
A helyzet azonban ettől sem változott, továbbra is pontatlanul dobálták el a labdákat az MKC játékosok, a különböző technikai hibák száma pedig már olyan húsz körül járhatott. Soha nem volt még ennyire igaz a kifejezés, hogy könnyű gólokat dobhatott a Vasas, így már negyedóra után tíz gólos volt a különbség. Kizárólag a Vasas csapatán múlt tehát a végeredmény, mert a hazai lányok szenvtelen arca, egyértelmű testbeszéde elárulta, hogy elengedték ezt a találkozót. Nagyon várta tehát már a szünetet mindenki…
Bahrim Liliana sárga lapot kapott olyan hosszan maradt az öltözőben a csapattal a félidőben. A Vasas a pályán maradt és a saját térfelén labdázgatott, nekik nem volt sok megbeszélni valójuk. A másik oldalon Farkas Andrea az MKC kapusedzője Soltász Kírával beszélt, nem hallottuk, de alighanem a lelket is tartotta benne. A szülők érthetően szomorúak, dühösek voltak a lelátón, velünk együtt jogosan tartottak a második játékrésztől.
Azzal a játékrésszel sem érdemes szakmai szempontok alapján foglalkozni, hiszen alapjaiban nem hozott változást. Pedig ez már „örömjáték” volt, ugyanis tét, felelősség vagy elvárás már nem zavarhatta a játékosokat. Időnként kiegyenlítettebb is volt a játék, ami annak köszönhető, hogy Soltész továbbra is jól védett, Nemes Laura sokkal többet, eredményesebben vállalkozott és a saját nevelésű, fiatal Trestyén is kihasználta a helyzeteit.
Valamennyi érzelmet, akaratot, elhivatottságot és legalább bosszankodást is hozott ez a játékrész. Mégpedig komoly tanulságokkal, mert a klubban mindössze néhány hete itt lévő kapus kiabált megállító faultokért, ő dühöngött, hogy sokan vissza sem futottak védekezni. A nemrég még Mosonszolnokon kézilabdázó Gutecz Réka buzdította a társait, miközben az MKC ifjúsági keretében olyan kézilabdázók vannak, akik hosszan készülhettek, sőt már bemutatkozhattak az élvonalbeli felnőtt keretében! Helyettük azonban a Vasas tartalék játékosai bizonyítanak, akik a hajrában húsz gólosra növelték a csapatuk győzelmét.
A végjáték is csúnya lett tehát, nem is biztos, hogy érdemes erről a találkozóról írni, beszámolni, lehet, inkább elhallgatni kellene. Hiszen ez csak egy ifjúsági mérkőzés volt, ahol a fiatalok kikaptak egy náluk nagyobb hagyományokkal rendelkező, jobb képességekkel bíró ellenféltől. A klub szakmai vezetése előtt ismertek a problémák, azon dolgoznak, hogy minden tekintetben megerősítsék az ifjúsági keretet, hiszen nagy a tétje ennek a klub számára. A helyzet, a hibák feltárásának kérdése tehát napirenden van, de az előre lépéshez a jelenlegi játékosok is kellenek!
Leány ifjúsági I osztály - nyugat 7. forduló:
Mosonmagyaróvári KC - Vasas SC 25 - 45 (12 - 27)
2020 október 21. - Mosonmagyaróvár, UFM Aréna
Vezette: Gácsig Dámiel - Szecsődi Dániel
MKC: Soltész - Szalai V., Dezséri 4, Nemes 12 (3), Paróczai 1, Simon 2, Fekete F. 2. Csere: Bankó (kapus), Trestyén 4, Gutecz, Magyari, Babinszky. Edző: Bahrim Liliána
Hétméteresek: 3/3 illetve 4/4
Kiállítások: 4 perc illetve 4 perc
Bahrim Liliána: - Amíg a hiányos játékoslétszám miatt nem tudunk megfelelő edzésmunkát végezni, addig nem számíthatunk semmilyen sikerre. Sajnos ma sem tudtuk felvenni a versenyt a gyors, kombinatív összjátékot játszó Vasas ellen, pedig mivel a fővárosi egy viszonylag alacsony csapat, a találkozó előtt pontosan megbeszéltük, hogy mit kellene tenni. Azt pedig felesleges lenne tagadni, hogy akarati tényezőkben is voltak nagyon komoly gondok a mai találkozón.