A válogatott szünetet kihasználva, a Motherson-Mosonmagyaróvári Kézilabda Club három, a nyáron érkezett külföldi játékosával készítettünk anyagot. A magyar bajnokságban szerzett tapasztalataikról érdeklődtünk.
- Négy bajnoki mérkőzés után még nem lehet semmilyen komoly összegzésről beszélni, ezért inkább általánosságban kérnénk véleményt a magyar bajnokságról…
- Mindig azt hallottam, hogy a magyar bajnokság a legerősebb a világon és most magam is tapasztalom, hogy ez így igaz - kezdte az értékelést a szlovák válogatott, Maria Holesová. - Nagyszerűek a mérkőzések, hihetetlenül gyors a játék és remekül felkészített, fizikailag erős játékosok alkotják a csapatokat. A számomra szokatlan is ez a minőség és sok olyan dolog is van, amit eddig még soha nem csináltam, tehát először meg kell értenem, tanulnom. Az edzők és a lányok azonban mindenben támogatnak engem, segítenek megmagyarázni azokat a dolgokat, amelyek a számomra még nehézségeket okoznak.
- A játék színvonalát és tempóját tekintve egyértelműen a magyar a legerősebb bajnokság a világon – erősítette meg a román válogatott, Laura Popa. - A csapatok komoly tudásúak, szervezettek és ezért olyan izgalmas találkozókat vívnak, amelyek elősegítik a sportág további fejlődését. Kimondottan jó benyomásaim vannak tehát eddig, és ezek közül is szeretném kiemelni a mosonmagyaróvári szurkolókat. Csodálatosak a rajongók, olyan hangulatot, atmoszférát tudnak teremteni a csarnokban, amelyben a számomra igazi élmény kézilabdázni.
- Én már évek óta ismerem és figyelem a magyar bajnokságot, tudom tehát, hogy egyetlen másikhoz sem hasonlítható – nyilatkozta a brazil világbajnok, Karol De Souza. - Ráadásul úgy érzékelem, hogy minden évben egyre erősebbé is válik. Ezért minden játékosnak és csapatnak száz százalékos állapotban kell lennie, amennyiben ebben a pontvadászatban sikeres akar lenni. Ez persze nagyon nehéz, de közben egy izgalmas kihívás is nekünk kézilabdázóknak.
- Egy ilyen bajnoki szünet mindig alkalmas arra, hogy értékelni lehessen az eltelt időszakot. Új játékosként mi az, amit meg lehet osztani az MKC szimpatizánsokkal?
- Katasztrofálisnak tartom az eddigi játékomat, mert olyan hibákat csinálok a mérkőzéseken, amiket nem szoktam -
mondta „Majka” Holesová. - Ez pedig rettenetesen idegesít, ezért stressz alatt játszom, aminek az egyenes következménye, hogy megint mindent elrontok. Rosszkor jött nekem a nyári sérülésem, mert hosszú hetekig nem tudtam úgy készülni, ahogy a csapat többi tagja. Nagyon nehezen élem meg tehát ezt az időszakot és keresem az utat, a megoldást, hogy ismét jól kézilabdázzak. Remélem, hogy a válogatott szünet után sikerül majd úgy teljesítenem, mint a sérülésem előtt és ezzel be tudom bizonyítani mindenkinek, hogy érdemes volt engem leigazolni a magyar bajnokságba.
- Be kell vallanom, hogy a vártnál nehezebben sikerül hozzászoknom azokhoz a változásokhoz, amelyek itt szükségesek –
fűzte hozzá Laura Popa. - Még nem olyan a játékom tehát, mint amit én elvárok saját magamtól. Ezért egy kissé ideges is vagyok, hiszen azt szeretném, ha többet tudnék segíteni a csapatank. Több új játékos is érkezett a csapathoz és még a bajnokság elején vagyunk, de én nagyon bízom abban, hogy gyorsan ki tudjuk javítani a hibákat. Csapatként kell fejlődnünk elsősorban azzal, hogy a pályán hatékonyabb és eredményesebb kapcsolatot alakítunk ki egymással.
- A nyáron egy új csapatba igazoltam, ahol újak a társak, új a játék rendszere és ezért idő kell ahhoz, hogy mindezeket feldolgozzam -
zárta le ezt a témát Karol De Souza. - Az eddig elvégzett munkámnak örülök, de még nem vagyok olyan szinten, mint amire képes lennék. Mindenképpen fejlesztenem kell a védekező játékomat, mert az nekem mindig is az erősségem volt és most nem elég hatékony. Lényegesen egyenletesebb teljesítményt is várok önmagamtól, ugyanis érthetetlen hullámvölgyek is vannak a játékomban. Az edzéseken pedig külön figyelnünk kell az egymással kialakított kapcsolatokra, mert azokon is javítanunk kell.