-
Több országban szerzett tapasztalatok után, ilyen magas szintűnek lehet értékelni, a magyar női kézilabda bajnokságot?
„Az én véleményem szerint a magyar és francia a legerősebb női bajnokság és ezért kimondottan örültem annak, hogy megkerestek Magyarországról. A tárgyalások során el is mondtam Bognár Róbert vezetőedzőnek, hogy egyszer mindenképpen ki akartam magam próbálni, ilyen színvonalon. Horvátországban a Lokomotiv Zagreb, a Podravka Koprivnica csapataiban kézilabdáztam, majd a német BBM Bietingheim, a lengyel Zaglebie Lubin és a török Kastamonu Belediyesi játékosa voltam. Magas szinten játszhattam tehát, hiszen a 2017 / 2018 - as idényben, a török csapatommal is az EHF kupa elődöntőig jutottunk. A pályafutásom során, klub szinten és a válogatottban is sokszor játszottam magyar ellenfelek ellen, és így tudom, hogy a magyar kézilabdázás a világ elitjéhez tartozik."
Ebben az erős bajnokságban kell most megállnia a helyét az MKC csapatának. Mi az amiben, Zana Maric a legtöbbet segíthet?
„Rutinos, tapasztalt kézilabdázó vagyok és elég magas is ahhoz, hogy jól ki tudjam használni a bal kezemet. A csuklóm is elég jó ehhez a játékhoz, és ezért elég pontosan és erősen tudok kapura lőni. Így hiszek abban, hogy átlövőként valóban tudok majd segíteni abban, hogy az MKC elérje a céljait. Azt gondolom, hogy a csapat alaposan fel is készült a bajnokságra, mert nagyon sokat edzettünk. A felkészülési mérkőzéseken pedig, abból is kaptunk ízelítőt, hogy milyen hangulatot tudnak teremteni a mosonmagyaróvári szurkolók. Nem lesz könnyű dolgunk, de én bízom a csapatban és önmagamban is."
Nem könnyű, hosszú évek óta külföldön élni, távol a családtól, a barátoktól. Hogyan lehet ezt megszokni?
„Az elmúlt néhány évben, valóban szinte csak a szabadságomat töltöttem Horvátországban, a szülővárosomban Trogir - ban. A profi sportolók azonban ezt kénytelenek megszokni, hiszen ez a munkájuk. Én pedig nagyon szeretek is kézilabdázni és a kihívások is érdekelnek. A férjem is sportoló, kosárlabdázó volt és így több országban együtt éltünk. Magyarországra most nem tudott eljönni velem, mert Németországban dolgozik, de a mai világban már nem jelent gondot a kapcsolattartás. A volt Jugoszlávia utód államaiból, sok sportoló választja a légiós életet és az is jellemző ránk, hogy segítjük egymást külföldön. A magyarul is kiválóan beszélő, montenegrói Sara Vukcevic" - el, mi is ezt tesszük Mosonmagyaróváron és remélem, hogy ez a játékunkon is meglátszik majd.
