-
Motherson-Mosonmagyaróvár - FTC-Rail Cargo Hungaria 22 - 22 (15 - 13)
NB I. bajnoki mérkőzés 14. forduló - Mosonmagyaróvár, UFM Aréna, 1.000 néző
2023 február 08. szerda 17.15 óra
Vezette: Felhő Ferenc - Öcsi Tamás
Mosonmagyaróvár: SZEMEREY - Mihály, LANCZ 4 (1), TÓTH E. 5 (2), PÁSZTOR 2, KOVÁCS P. 3, Stranigg Zs. 1.
Csere: Mistina (kapus), FARAGÓ, Ivancok 1, TÓTH G. 5 (1), Sztankovics, Albek 1, Csire.
Edző: Gyurka János
Ferencváros: JANURIK - Malestein 4, KLUJBER 4 (2), Kisfaludy 2, Tomori, Lekic 2, Márton G. 1.
Csere: Bíró B. (kapus), Szucsánszki, BÖLK 3, Kukely A. 1, Szöllősi-Zácsik 3, Cirjenics-Kovacsics, Hársfalvi 1, Papp D. 1.
Edző: Elek Gábor
Kiállítások: 8 perc, ill. 14 perc
Hétméteresek: 5/4, ill. 3/2
Sajnos a jelenlegi betegséghullám miatt szinte az utolsó percekben is kiestek játékosok a két csapat keretéből. Hazai oldalon Tóth Nikolettre nem számíthatott Gyurka János, a vendégeknél pedig a német Alicia Stolle elutazott a mérkőzésre, de még a melegítés előtt megbetegedett. A Fradiból sérülés miatt hiányzott Kovács Anett, Beatrice Edwige és Dragana Cvijic, ilyen téren tehát az MKC volt kedvezőbb helyzetben. Viszont az MKC vasárnap játszott, hétfőn utazott vissza Dániából, ellentétben a szombaton pályára lépő budapestiekkel. A Salánki Zalán ünnepélyes kezdődobásával kezdődött a találkozó, akinek a Dzsungelország KFT vásárolta meg ezt a lehetőséget. A mozgássérült kisfiú ajándékot is kapott, mindkét csapat egy-egy a játékosok által aláírt mezt adott át neki.
Nagy tempóban indult a találkozó, amelyhez igazi rangadó hangulatot teremtett a két remek szurkolótábor. A vendégek tapasztalt kezdősort állítottak fel, de egy kis izgalom így is érződött rajtuk, amit néhány bravúros védéssel fel is erősített Szemerey Zsófi. Az MKC a megszokott bátor játékával indította a találkozót, de a helyzetek kihasználása a találkozó első szakaszában nem volt hibátlan. Nagyon pattogós, feszes volt viszont a csapat védekezése, így nagyon kevés volt a gól a találkozón.
Az első negyedóra után kezdték megmozgatni az alapcsapatokat az edzők, és ez a Mosonmagyaróvárnak sikerült jobban. Tóth Gabriella például igazi nyerőembernek bizonyult, remek gólpasszokat adott és a saját térfeléről is betalált. A 22. percben Lancz Barbora találatával a vezetést is átvette a hazai gárda, amire Elek Gábor azonnal időkéréssel reagált. A csarnok szinte felrobbant, amikor az MKC szinte állva hagyta a Fradit és három góllal elhúzott. A vendégek elég zavarodottnak tűntek, több kétperces büntetést is összeszedtek, így a hazai együttes kétgólos előnye teljes mértékben megérdemelt volt harminc perc után.
A szünetben természetesen remek volt a hangulat az UFM Arénában, a szurkolók nagyon bizakodtak egy hasonló folytatásban. Az FTC komoly erőket mozgatott meg a második félidő elején és ki is tudott egyenlíteni. A Motherson-Mosonmagyaróvár azonban továbbra is remekül védekezett és olyan ellentmondást nem tűrő gólokat dobott, amelyek tűzbe-lázba hozták a közönséget. Így negyven perc után ismét kétgólos volt a különbség és újra sokkal gyorsabbnak, dinamikusabbnak tűntek a hazai kézilabdázók. Szemerey Zsófi fantasztikus védései pedig jól láthatóan össze is zavarták az FTC játékosokat.
Nagy volt a küzdelem, 19 - 17-nél néhány percre viszont megállt az eredmény, ami azonban hazaiak számára volt kedvezőbb. Gyurka János időkérése azonban nagyon a helyén volt, mert a szikrázó feszültséget, izgalmakat jó volt egy kicsit lenyugtatni. Ezen a napon sebességben vitathatatlanul jobb volt az MKC, de egy ilyen hajrá előtt a vendégek óriási tapasztalata is döntő tényező lehetett.
Az utolsó tíz percet 21- 21-ről kezdték a csapatok az izzó UFM Arénában, ami persze szintén nem volt szokatlan a Fradinak, igaz nem ebben a formában. Nem lehetett tudni, hogy melyik alakulatnak lesz szerencsés a 21-es szám, viszont az egyértelmű volt, hogy itt már sokkal többről volt szó, mint a bajnokaspiráns megszorítása. Mindkét csapat többször támadhatott az előnyért és mindkét csapat többször hibát is vétett a végjátékban. Talán nem véletlen, hogy a rutinos válogatott Angela Malestein és Kovács Patrícia tudott csak betalálni, így a döntés gyakorlatilag az utolsó megindulásokra maradt. Ezeket sem tudták gólokra váltani a csapatok, ami azt jelentette, hogy pontosztozkodással ért véget a rangadó.
Ez a döntetlen azonban helyet kap a Mosonmagyaróvári Kézilabda Club aranykönyvében, hiszen a csapat történetének egyik legnagyobb sikere. Közel volt a még nagyobb bravúr lehetősége is, de most fontosabb, hogy ebből erőt merítsen a csapat a közelgő, izgalmasnak ígérkező nemzetközi és hazai feladatokra.
Gyurka János: - A lányok harcoltak, szívvel játszottak, mindent megtettek a győzelemért, amitől nem is voltunk messze. Sajnálom, hogy a találkozó utolsó szakaszában nem tudtuk kihasználni a lehetőségeinket, de egy ilyen rangadó végjátéka mindig egy külön mérkőzés. Annak viszont nagyon örülök, hogy egyre inkább csapatot alkotunk, gyakorlatilag négy nap alatt kétszer voltunk képesek kimagasló teljesítményre. Hiszünk egymásban és bíztató a közelgő mérkőzések tekintetében, amelyeken bőven lesz még feladatunk.
Elek Gábor: - Gratulálok a Mosonmagyaróvárnak, el kell ismernünk, hogy közelebb álltak a győzelemhez, ezért örülhetünk ennek ez egy pontnak. A szurkolók miatt viszont szégyellem magam, ők sokkal kevesebb hibát, jobb teljesítményt, játékot érdemeltek volna. Nyilvánvaló, hogy fáradtak vagyunk, vannak hiányzóink ebben a nehéz menetelésben, de ez már a sokadik figyelmeztetés, hogy jobban kell koncentrálnunk ezeken a szerdai bajnoki találkozókon. Nem vagyunk olyan állapotban, hogy csak kimegyünk és előbb-utóbb megnyerjük ezeket a találkozókat.
