- A kézilabdázást igaz az Óbudai Sportiskolában kezdtem, de már tíz éves koromtól a Ferencváros kötelékébe tartozom - nyilatkozta honlapunknak Tóth Nikolett. - Nagyon sokat tanultam olyan kiváló utánpótlás edzőktől, mint Szarka Éva, Simics Judit és Kovács Attila. Tizenhat évesen pedig már a felnőtt kerettel edzettem, sőt a 2017/2018-as szezonban, egy Dunaújváros - Ferencváros bajnoki találkozón be is mutatkozhattam Elek Gábor csapatában. Tizenegy éve játszom tehát zöld-fehérben, amit csak egy rövid az MTK Budapestnél töltött kitérő szakított meg. Sokat köszönhetek tehát a Ferencvárosnak, a klubot a második családomnak tekintem, de most egyértelműen úgy érzem, hogy váltanom kell. Feldolgoztam ezt magamban és ezért kértem a hosszú ideje kölcsönszerződést, amiben azonban annak a lehetőségét kizártuk, hogy az FTC visszarendeljen. Mosonmagyaróvár az én döntésem volt, de nagyon örültem annak, hogy a Ferencváros teljes mértékben támogatta a választásomat.
- Biztosak vagyunk abban, hogy sok lehetőség közül választhattál, így szeretnénk megtudni, hogy miért a Motherson-Mosonmagyaróvár játékosa leszel?
- Valóban több csapat is keresett, de én nagyon hamar eldöntöttem, hogy Mosonmagyaróvárra igazolok. Nagyon szimpatikus a számomra az a koncepció, amit a klub képvisel és az a munka, ahogyan a mosonmagyaróvári szakmai stáb dolgozik. Ismerek több játékost a korosztályos válogatottakból és a Fradiból, ami biztosan a segítségemre lesz a beilleszkedésben. Tudom, hogy nem lesz könnyű az integrálódás egy új közegbe, de a két éves szerződés biztosít a számomra időt. Abban bízom, hogy Mosonmagyaróváron kiteljesedik a pályafutásom, játék tapasztalatot szerzek, fejlődni fogok fizikálisan, mentálisan és technikailag. Ferencvárosban nem tartozom a meghatározó kézilabdázók közé, viszont az MKC-ban szeretnék azzá válni, segíteni abban, hogy a csapat állandósítsa a helyét a bajnokság felsőházában. Ellenfélként megtapasztaltam, hogy mennyire szeretik a szurkolók a kézilabdát, a csapatot, milyen fantasztikus hangulatot varázsolnak a lelátón. Ennek is komoly szerepe volt abban, hogy Mosonmagyaróváron folytatom a pályafutásomat, mert ez nem szokatlan a számomra, tudom mennyi erőt ad a játékosoknak.