-
Dunaújvárosi KKA - Motherson-Mosonmagyaróvár 32 - 27 (16 - 12)
Liga-kupa negyeddöntő visszavágó mérkőzés
2021 április 10. szombat 13.00 óra
Dunaújváros, Városi Sportcsarnok, zárt kapus
Vezette: Fekete Tamás - Tóth Dávid
Dunaújváros: Wéninger - Mihály, Krupják-Molnár 1, BULATH 8 (4), Nick 2, BARJÁN 4, KAZAI 9. Csere: HLOGYIK (kapus), Szalai B. 4, Román 1 (1), Matucza, Schatzl Natalie, Horváth G. 3, Husti, Pál E.
Edző: Vágó Attila
Mosonmagyaróvár: Szemerey - Domokos 2, LANCZ 8 (1), Kovács P. 3, Sirián, TÓTH E. 7 (4), Stranigg Zs. 3. Csere: Soltész (kapus), Hudák 1, Sirián, Gyimesi, Horváth B. 1, Katona 2, Kellermann.
Edző: Gyurka János
Kiállítások: 6, ill. 8 perc
Hétméteresek: 5/5, ill. 5/5
A mérkőzés első tíz perce megmutatta, hogy az MKC, a rosszul sikerült odavágó ellenére sem feltartott kezekkel érkezett Dunaújvárosba. Láttunk szép Szemerey Zsófi védéseket, hibátlanul végrehajtott Tóth Eszter heteseket és kimondottan eredményes szélsőjátékot Domokos Dalmától. Gyurka János is harsogott a kispadról, de most ő is dicsért, hiszen nagy akarattal játszott a találkozó elején a mosonmagyaróvári csapat.
A hazaiak azonban felvették a ritmust és nem engedték, hogy az MKC faragni is tudjon az összesítésben hét gólos hátrányából. Amit, így a visszavágót nézve sajnálhattuk csak igazán, a két élvonalbeli csapat negyeddöntőjében, igazán nagy csatát egy szorosabb odavágó biztosított volna.
A következő tíz percben is rendre az MKC vezetett, de a Dunaújváros mindig egyenlíteni tudott. A hazaiak támadó játékából eleinte érezhetően hiányzott a jó formában lévő Ferenczy Fruzsina, akit Krupják-Molnár, Román, Barján trió később sikeresen tudott pótolni. Ezért a játékrész utolsó szakaszában - a saját tempójától a hajrára kicsit elfáradó MKC ellen - a DKKA akarata érvényesült. A négy gólos előnyük pedig alighanem el is döntött minden még függőben lévő kérdést.
A második félidő elején is becsületesen küzdött a Motherson-Mosonmagyaróvár, de mostanában sajnos a kifelé pattanó időszakában van. Lancz Barbora lendületes, erőteljes és gólerős játéka azonban nagyon bíztató momentum volt ebben a játékrészben.
A felszabadultan kézilábdázó, kevesebbet is hibázó hazai csapat azonban tartani tudta az előnyét. Sőt negyedóra elteltével még öt-hat gólra növelni is tudta a két csapat közötti különbséget. Várható volt tehát, hogy kettős győzelemmel fog továbbjutni a DKKA a Liga-kupában, nem is érdemtelenül, mert jelenleg jobb állapotban, jobb formában van, mint az MKC.
A számunkra ezért fontosabb volt a saját szempontunkból figyelni a végjátékot, mert az mindig sokat elárul. Sajnos ezt azonban kettős emberhátrányban kezdte el a Mosonmagyaróvár, igazolva egy nagyon régi, a szegény emberről és az ágról szóló mondást. Nem könnyű tehát összegezni ezt a találkozót, mert látszott most is, hogy gödörben van a csapat…de talán már nem a legalján.
Vágó Attila: - Tartottunk a mérkőzéstől, mert sok példa volt már arra, hogy eltékozolta az előnyét egy jó helyzetben lévő csapat. Ezért mi kettős győzelemre készültünk, számítva arra, hogy a találkozó elején iramot fog diktálni a Mosonmagyaróvár. Tudtuk, hogy ebben viszont benn lesz a hibalehetőség, amit mi megfelelő türelemmel, ki tudunk majd használni. Voltak hullámvölgyeink a játékban, de azt gondolom, hogy megérdemelten nyertünk. Kulcsfontosságú volt, hogy a hiányzó Ferenczy Fruzsina pótlását is meg tudtuk oldani, a mérkőzés végén pedig bravúros volt a kapus teljesítményünk.
Gyurka János: - Gratulálok a Dunaújváros csapatának, stabilak volt, jó teljesítményt nyújtottak egyénileg és csapatként is. Rólunk ez sajnos nem mondható el, mert igaz a védekezésünk többé-kevésbé működött, de abban is sok egyéni hibát vétettünk. Az első félidőben feljegyzett kilenc eladott labdánk is azt mutatja, hogy nem vagyunk elég koncentráltak, keressünk önmagunkat. A második félidő a továbbjutás szempontjából már formaság volt, így azt felhasználtuk gyakorlásra, új szerepkörökben próbáltunk ki játkosokat és váltottunk a védekezésben is. Ebben az időszakban is sok volt a hiba a játékunkban, így most azon kell dolgoznunk, hogy ezeket kijavítsuk.
