- Nagy siker a számunkra a világbajnoki részvétel kiharcolása, hiszen tizenkét év után sikerült ezt most kiharcolni az osztrák válogatottnak - kezdte a beszélgetést a játékos. - A párosítás előtt is reménykedtem a sikerben, mert kaphattuk volna a magyar vagy orosz nemzeti csapatot, amelyeknél a számunkra sokkal kedvezőbb ellenfél volt Lengyelország. A hazai mérkőzésünk döntetlenre végződött, így a visszavágón talán a lengyeleken volt nagyobb nyomás. Nekünk sikerült nagyon jól feldolgozni az első meccs tanulságait, így azt gondolom, hogy elsősorban a mozgékonyságunkkal meglepni a fizikálisan erős, de kicsit statikus lengyel válogatottat. Nagyon jó közösséget alkot most az osztrák válogatott, amelyben sok fiatal játékos van, akik bátran, óriási akarattal kézilabdáznak. Főként a német és az osztrák bajnokságban erősödnek és így velünk tapasztaltabb játékosokkal kiegészülve, jó úton is járunk ahhoz, hogy a 2024-es Ausztriában is megrendezésre kerülő Európa-bajnokságon igazán erős csaptunk legyen. Nekem nagy megtiszteltetés és kihívás, hogy alapjátékosként számítanak rám, tehát irányítóként, jobbátlövőként szerepelek a támadásban, valamint a tengelyben védekezem az osztrák válogatott csapatban.
- A Kisvárda elleni találkozón is látszott, hogy jó erőben, jó formában érkeztél vissza Mosonmagyaróvárra.
- Én szerencsés voltam, mert enyhe tüneteim voltak és csak egy hétig mutatott pozitív jelzést a koronavírus tesztem. Igaz, hogy most meg sokat köhögök, de az erőmet valóban nem vesztettem el. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy ismét igazi egységet láttam a csapatunkban, amikor visszatértem. A Dunaújváros mérkőzést követően voltak megbeszéléseink, de utána én tíz napig távol voltam, tehát jó volt egy jókedvű, vidám és érezhetően nagyon akaratos csapatba visszajönni. Az is sokat számít, hogy ha nem is teljesen egészségesen, de végre újra együtt vagyunk mindannyian, hiszen a Vani jelenléte és a Lili néhány perces szerepvállalása is segített nekünk. Ezeknek köszönhetjük, hogy remélem sikerült kimásznunk egy elég mély gödörből, végre újra győzelemnek örülhettünk. Az utolsó edzéseken már éreztem, hogy együtt van a csapatunk, a mérkőzésen pedig végig azt láttam, hogy nyerni fogunk. A szó jó értelmében vett agresszivitás átragadt most mindenkire, ilyen egységes csapatból pedig kiállítani sem lehet könnyen valakit. Ebből a jó védekezésből, megbízható kapusteljesítményből pedig könnyebb nyugodtan támadni, eredményesen kézilabdázni. A Kisvárda nagyon jó képességű csapat, amely most valóban gyengébben játszott, mert mi nem is adtunk nekik esélyt egy jobb teljesítményre. Remélem, hogy ez a siker, ez a találkozó az önbizalmunkat is növeli a hátralévő találkozókra.
- A bajnokság értékelésének még nincs itt az ideje, de a véleményedre nagyon kíváncsiak vagyunk a jelenlegi helyzetben?
- Azonnal elfogadtam volna ezeket az eredményeket, lehetőségeket, amennyiben a bajnokság előtt kínálják fel. Viszont ebben a nagyon nehéz, vontatott és furcsa szezonban csak akkor lehetünk végül elégedettek, ha a soron következő feladatainkat megoldjuk. Alkalmasnak tartom erre a csapatot, ha mindenki olyan profi hozzáállással kézilabdázik, mint most vasárnap. Lesznek a helyezésünket eldöntő ki-ki mérkőzéseink a legnagyobb ellenlábasainkkal és nagy csatáink a kieséstől fenyegetett csapatok ellen. Kizárólag azzal kell foglalkoznunk tehát, hogy ebben az utolsó periódusban a lehető legtöbb győzelmet megszerezzük. Most azt érzem, hogy túl van a csapat egy nagyon nehéz időszakon és emlékezetesen akarja befejezni az idényt. Utána pedig egy új csapatot kell építeni, ami nyilvánvalóan nem lesz könnyű, de én ezt már megtapasztaltam több csapatomnál. Sajnos a mai világ ilyen, hat-nyolc játékos távozása szinte törvényszerű egy-egy bajnoki szezon után. Én sem értek ezzel egyet, hiszen nem könnyű egy tapasztalatlan fiatalnak helyes döntés hozni és a karrierjük szempontjából kockázatos a hibákból tanulni. Most azonban a következő bajnoki találkozóval kell foglalkoznunk, mert jelenleg ez a csapatunk, amelynek el kell érnie a céljait.