- Sajnos, a válogatott szünetben sérülés zavart - mondta Hudák Emma –, amit egy injekcióval sikerült rendbe hozni. - Egy úgymond, magától felszívódó csavar volt a műtött térdemben, ami vélhetően begyulladt. Szerencsére sikerült ezt kezelni a befecskendezéssel, így nem kellett felnyitni a térdemet. A munkában, az edzésekben azonban így is elmaradtam és örülök, hogy szerdán már semmi sem zavart a játékban. Sokat beszéltünk arról, hogy a Siófok ellen próbáljunk meg felszabadultan, bátran kézilabdázni és ez nekem most sikerült.
- A csapat is jól kezdte a mérkőzést, egy ideig tudta is tartani a lépést a hazai gárdával. Miért nem sikerült ezt a teljesítményt kitolni a mérkőzés végéig?
- Valóban jól sikerült a mérkőzés első szakasza, amelyben csak egy-két gólos előnyt tudott kiharcolni a Siófok. A folytatásban azonban el kell ismernünk, hogy felőröltek minket, jelentős előnyt szereztek. Mi is többet hibáztunk annál, amit egy ilyen szintű csapat ellen lehet és az is beigazolódott, hogy nagyon erős a siófoki gárda kerete. Nagyon jó játékosaik vannak, a tudásuk pedig egészen kiváló fizikai adottságokkal és komoly rutinnal is párosul. Szerettünk volna szorosabb mérkőzést játszani velük, de ez sajnos nem sikerült.
- Minden mérkőzésen van a mosonmagyaróvári csapatban egy játékos, aki kiválóan teljesít. Egy-egy átlagon felüli teljesítmény azonban látjuk, hogy kevés a bravúrhoz vagy a győzelemhez.
- Nehéz lenne vitatkozni ezzel a megállapítással, de én nagyon bízom abban, hogy a következő hetekben ezen javítani fogunk. Kiemelten fontos hazai mérkőzéseink lesznek, olyan pontokat szerezhetünk meg, amelyek egy kis nyugalmat adhatnak a bajnokság második feléhez. Nagyon keményen edz, készül a csapatunk, én a közösségünket is egyre erősebbnek érzem. Bizakodó vagyok tehát a folytatást illetően, de sem ígérgetni, sem fogadkozni nem akarok. Nekünk ugyanis most a pályán kell bizonyítanunk!