Kétség nem férhet hozzá, hogy a Siófok női kézilabda csapata a következő idényben is meghatározó lesz a hazai bajnokságban. Sót az is nagyon könnyen elképzelhető, hogy a nemzetközi mezőnyben is kiugró sikerre lesz képes. Pontosan ezért írhatjuk le örömmel, hogy az MKC a szerdai felkészülési találkozón alaposan megmozgatta a Balaton-parti sztár csapatot.
Siófok KC - Motherson-Mosonmagyaróvár 32 - 21 (15 - 9)
2020 augusztus 05. szerda 16.00 óra - Siófok, Kiss Szilárd Sportcsarnok, zárt kapus edzőmérkőzés
Vezette: Horváth Péter - Marton Balázs.
Siófok: Szikora - Such 3, Van der Heijden 3, Pena 4 (2), Jezic 2, Kobetic 2, Böhme 3. Csere: Eckerle (kapus), Niombla, Snelder 2, Kiss N. 2, Tóth G. 2, Horacek 1, Hársfalvi 5, Aoustin 3.
Edző: Bent Dahl.
Mosonmagyaróvár: Szemerey - Katona, Kovács P. 1, Tóth E. 5 (2), Horváth B. 3, Szarková 2, Hajtai 4. Csere: Herczeg, Fritz (kapusok), Lancz 5, Gyimesi, Kellermann, Stranigg Zs. 1, Domokos, Holesová.
Edző: Gyurka János.
Hétméteresek: 2/2 illetve 3/2.
Kiállítások: 4 perc illetve 8 perc.
A több mint százötven nap után ismét mérkőzést játszó Siófok, Kobeticet, Penát, Jezicet felvonultató kezdő sorral indította el a találkozót. A csapatukból amúgy is csak a sérüléséből már felépült Tomori Zsuzsa hiányzott, aki óvatosságból még nem vállalta ezt a találkozót. Az MKC viszont nélkülözte az egyaránt térdproblémákkal bajlódó Tilinger Tamarát és Sirián Szederkét, valamint a mérkőzés előtt kisebb bokasérülést szenvedett Hudák Emmát. Az első tíz perc változatos játékot hozott, amelyben szerencsére egyáltalán nem volt megilletődött az MKC. Egy-két góllal vezetett a hazai gárda, amelyben folyamatosan olyan klasszis játékosok érkeztek a pályára, mint Snelder, Niombla vagy a magyar válogatott Tóth Gabriella és Kiss Nikolett. Nagyon dicséretes volt tehát a mosonmagyaróvári csapattól, hogy az első húsz percben sikerült, lelkes, elszánt teljesítménnyel három gólon belül maradni. A félidő utolsó szakaszában viszont már magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, az így már valóban komoly tempót diktáló Siófok. Ekkor már kevésbé tudta tartani velük a lépést az MKC, így a védekezésben is sokat javuló hazai csapat folyamatosan növelni tudta az előnyét. A félidőt 15 - 9 arányú siófoki előnynél fújták le a játékvezetők, amely a látottak alapján reális volt hozzátéve, hogy kevés csapat van a világon, amely többet tudott volna kihozni egy félidőből a jelenlegi Siófok ellen.
A szünet után a Herczeg - Domokos, Gyimesi, Tóth E., Horváth B., Kovács P., Stranigg Zs. csapat kezdett és a siófoki oldalon is sorra helyet kaptak a csereként beálló kézilabdázók. Bátor játékkal, három gyors góllal indította a félidőt az MKC, de faragni nem sikerül a két szinte azonos erősségű sort felvonultató hazai csapat ellen. Negyven perc után 21 - 14 - et mutatott a Kiss Szilárd Sportcsarnok eredményjelző táblája. Megközelítőleg ilyen különbség állandósult a két gárda között a folytatásban is, amelyen továbbra is egy edzőmérkőzéshez képest, kimondottan színvonalas játékot láttunk. Az utolsó tíz percet azonban nagyon megnyomta a Siófok, amely különösen a villámgyors szélsők góljaival tízre növelte az előnyét a 23. percben. Ekkor is becsületesen, tisztességesen küzdött az MKC, de ebben az időszakban már érezhető volt, a két játékoskeret közti jelentős különbség.
Bent Dahl: - Valószerűtlenül hosszú idő után volt lehetőségünk ismét mérkőzést játszani, amit már nagyon vártunk. Az eredmény másodlagos volt a számunkra, nagy játékot, ellenálhatatlan teljesítményt sem vártam. Ezeknél most sokkal fontosabb volt, hogy még ha nézők nélkül is, de igazi mérkőzés körülmények között tudott pályára tudott lépni a csapat. Szervezett csapat volt az ellenfelünk, így a leadott terheléssel, futó mennyiséggel is elégedett vagyok.
Gyurka János: - Nagyon erős csapat ellen játszottunk, amely szépen fokozatosan felőrölte az ellenállásunkat a találkozó utolsó szakaszában. Ezt a tempót, ilyen sebességet persze kevés gárda tud szinte hatvan percen keresztül, de szakaszokban több élvonalbeli ellenfelünk is képes lehet majd erre. A játékosaink hozzáállásával, küzdeni akarásával elégedett voltam, viszont ez csak arra volt elég, hogy néhány periódusban meg tudtuk szorítani az ellenfelünket. Az utolsó tíz percben pedig kicsit el is fogytunk, ezért sajnálom, hogy ma többen hiányoztak, mert így a játék perceket sem tudtuk megfelően beosztani. Meg kell ismernünk, tapasztalnunk ezt a játékerőt, mert az élcsapatokkal a bajnokságban is találkozunk majd. Beletörődni, belenyugodni a vereségbe ugyanis soha, semmilyen körülmények között nem lehet.
-
