-
Az MKC játékosai és munkatársai várják tehát a szurkolók kérdéseit, amelyeket örömmel válaszolnak meg a honlapon és a hivatalos Facebook oldalon. Szeretnék kihasználni a bajnoki szünetet a párbeszédre, mert a számukra is fontos, hogy érezzék az Önök jelenlétét. A napokban” mintaként” közlünk néhány ilyen szurkolói kérdéseket tartalmazó beszélgetést. A kérdéseket, az érdeklődését felkeltő témákat pedig a peter.rokob@mkcse.hu email címre kérjük.
Vidra Katinka kérdései - Tóth Eszterhez:
- Mekkora motivációt jelent az a számodra, hogy egyre több gyerek tekint a példaképének, amióta itt vagy Mosonmagyaróváron? Neked gyerekkorodban volt példaképed, ha igen, akkor ki volt az?
- Már maga ez a kérdés is rendkívül jól esik nekem, nagyon köszönöm tehát. Sohasem gondoltam magamra példaképként, de természetesen nagyon megtisztelő, hogy több gyerek számára az lehetek. Ezeknek a fiatal kézilabdázóknak pedig azt üzenem, hogy soha ne adják fel az álmaikat. Van, akinek hamarabb és van, akinek később sikerülnek vágyai, de igazi kitartással, elszántsággal el lehet érni mindent. Ezért gondolom, hogy ehhez a tehetség nem is elég, mert az csak ideig számít, nem kísér el minket hosszú távon. A szorgalom, a kemény, alázatos munka azonban végig segítheti egy sportoló pályafutását. Én mindezeket az édesapámtól Tóth Lászlótól tanultam, aki játékosként az ETO színeiben háromszoros magyar bajnok, háromszoros magyar kupagyőztes és IHF kupagyőztes kézilabdázó volt. A pályafutása befejezése után a Győri ETO KC első osztályú férfi csapatának és a magyar junior válogatottnak az edzője volt. Gyerekként is ő volt és most is ő a példaképem!
- Mit vársz a decemberben kezdődő, nehéz körülmények között megrendezésre kerülő dániai Európa-bajnokságtól? Hogyan szerepelhet ezen a magyar válogatott, amelynek reméljük, hogy te is tagja leszel?
- Sajnos a jelenlegi helyzetben nagyon sok a bizonytalanság a kontinenstorna megrendezésével kapcsolatban, így nehéz felelni erre a kérdésre. Mindenki reménykedik abban, hogy a járvány nem fogja felülírni a rendezést, a mérkőzéseket, így értékelhető verseny lesz az Európa-bajnokság. A magyar válogatott egy átalakulón lévő együttes, amelynek a gerincét rutinos játékosok alkotják, akikhez most csatlakoznak sikeres fiatalok. A válogatott összetartásokon pedig azt tapasztaltam, hogy mindenki nagyon motivált, a legjobb helyezést akarja elérni. Az EB fontos tehát a nemzeti csapat számára, komoly esély lehet arra, hogy ez a társaság jól összekovácsolódjon és márciusban sikerrel tudja megvívni az olimpia selejtező tornát, ki tudjon jutni az ötkarikás játékokra. Én régóta vártam már a válogatott meghívót, ezért örülök, hogy a bő keretben most számításba vettek. Természetesen nagyon szeretnék a tagja lenni az Európa-bajnokságra utazó keretnek.
- Úgy tudjuk, hogy nagy állatbarát vagy és különösen a macskákat szereted. Igaz, hogy „cicabolond” vagy? Neked is van cicád?
- Valóban nagyon szeretem az állatokat és az is igaz, hogy cicák a kedvenceim. Azt gondolom, hogy a „cicabolond” kifejezés is illik rám, mert tényleg imádom őket. Még az utcán is azonnal odamegyek, ha meglátok egy macskát, sőt ha tehetném az összeset be is fogadnám. A kis állatok esetében az örökbefogadás híve vagyok, mert úgy tapasztaltam, hogy a mentett cicák a legkedvesebbek. Tudom, sokan nem szeretik a macskákat, mert nem olyan könnyű bánni velük, mint a sokkal fegyelmezettebb kutyákkal. Különleges kis élőlények, de ha valaki megérti őket, akkor azt a személyt nagyon tudják szeretni. Nekem is van egy cicám, aki igaz most az anyukámnál lakik Győrben, de amikor csak tudom, meglátogatom. Cínó egy szürke házimacska, aki már 15-16 éves lehet és úgy került hozzánk, hogy odaszokott a házunkhoz, mert elkezdtük etetni. Azóta azonban a cica „öreglánnyal” teljes a családunk.
-