KETTEN, KÉT HELYEN, EGY CÉLÉRT

- Néhány hétig töprengtem, hogy elfogadjam-e a meghívást a szlovák nemzeti csapatba - mondta Hudák Emma, az MKC huszonegy éves átlövője. – Voltam ugyanis magyar junior válogatott és tudtam, hogy a jövőm szempontjából most végleges döntést kell hoznom. Szeretem mindkét országot, felvidéki sportolóként pontosan ugyanúgy magyarnak és szlováknak is érzem magam. Nem volt tehát könnyű nekem ezt eldönteni, de végül a szlovák válogatottat választottam.
- Nekem egyszerűbb volt meghozni ezt a döntést - kapcsolódott a beszélgetésbe a tizenhét esztendős Lancz Barbora. – Igaz én is voltam már a korosztályos magyar válogatott összetartásán, de úgy érzem, hogy jobban kötődöm a szlovák kultúrához. Olyan városban éltem Vágsellyén, ahol a szlovák volt az anyanyelvem, s bár mindent megértek magyarul, azért vannak nehézségeim a magyarul történő kommunikációval.

Természetesen tiszteletben tartható ez a választás, ami ésszerűnek is mondható. Viszont a két válogatott közötti jelentős tudásbéli különbség kérdése is felmerül?
- Elsősorban ezért gondolkoztam azon, hogy mit tegyek - folytatta Hudák Emma. – A szlovák válogatott ugyanis valóban nem hasonlítható össze a magyarral és egyelőre a világversenyeken sem szerepel. Az én posztomon azonban nagyon sok, fiatal, tehetséges kézilabdázó játszik és mellettük nagyon nehéz lett volna bekerülni a magyar keretbe. Én pedig azzal a céllal kezdtem el kézilabdázni, hogy élvonalbeli játékos és felnőtt válogatott legyek. A szlovák csapat pedig úgy érzem, hogy erőteljesen fejlődik, és Rajnohová, Szarková, Holesová, Bízik Réka és Oguntoye mellett, ebben nekünk is szerepet szánnak.
- Ezt tapasztaltam én is a nyári junior Európa-bajnokságon, amit végigjátszottam Győrben - fejtette ki Lancz Barbora. - Igaz egyelőre kizárólag én kaptam meghívót a felnőtt válogatottba, de több olyan kézilabdázó van a szlovák utánpótlásban, aki követhet. Az orosz és a szerb válogatott elleni találkozókon pedig már az új szövetségi kapitány,Pavol Streicher irányított a csapatot. A szlovák szakember hosszú évekig dolgozott női vonalon Németországban és látszik, hogy jó elképzelései vannak. Jó hangolatú, majdnem telt házas találkozókat játszottunk, tehát Szlovákiában most valóban figyelnek a sportágra.

Erőteljesen képviselteti magát immáron az MKC a szlovák válogatottban, így duplán fontos a jó forma...
- A súlyos sérülésem után, nehéz volt tavaly visszatérnem az élvonalba – nyilatkozta Hudák Emma. Akkor még inkább csak részfeladatokat tudtam megoldani. A nyári alapozás azonban a számomra nagyon jó volt, így fizikálisan rendben vagyok. Annak pedig nagyon örülök, hogy a játékos társaim számítanak rám és sok lehetőséget kapok a szakmai stábtól is. A csapatunk is kezd összeállni, amihez azért idő kellett, mert sok új játékos érkezett a nyáron. Még a védekezésünk kell dolgozni, hogy az ugyanolyan hatékony legyen, mint a tavalyi bajnokság második felében, amikor szinte bárkit megtudtunk szorongatni. 

- A korosztályos válogatott szereplés miatt nekem is volt egy kis lemaradásom - fejezte be a beszélgetést a mosonmagyaróvári szurkolók egyik új kedvence, Lancz Barbora. – Most már azonban egyre jobban élvezem a mérkőzéseket, amelyeken és nagyon sokat tanulok. Az idősebb, tapasztaltabb társaim sokat segítenek és így én is próbálok bátran kézilabdázni. Az is hasznos nekem, hogy az NB II-ben is pályára léphetek, mert ott is felnőtt mérkőzésen szerezhetek rutint. A szurkolók szeretete, buzdítása pedig olyan felemelő érzés, amit nekünk győzelmekkel, jó eredményekkel kell meghálálni.