-
Kétségekkel teli kíváncsisággal kezdtem bele az otthoni edzéseket dokumentáló chat bejegyzések elolvasásába. Idővel azonban egyre inkább kirajzolódott bennem a cél, az eszköz, a folyamat, amivel az edző megpróbálja szinten tartani a tanítványait. Hangsúlyozom, hogy nem Kránitz Jánost akarom méltatni, mert neki egyáltalán nincs szüksége erre. Az ő munkáját napi rendszerességgel köszönik meg a jövő kézilabdázói…
„Derűs napot mindenkinek! Mielőtt rátérek a mai feladatokra, fogadjatok el tőlem néhány jó tanácsot! Győződjetek arról, hogy az hely ahol gyakoroltok kellő képen biztonságos-e? Legyetek tekintettel a családra, esetleges a szomszédokra! Ha valamiben bizonytalanok vagytok, kérjétek ki szüleitek, vagy felnőtt testvéretek tanácsát, adott esetben kérd segítségüket egy-egy feladat gyakorlásához! (például: labdás feladatok). Figyelj az öltözködésedre, főleg a szabadtéri mozgások alkalmával. Mai feladatok: 1. 10 perc bemelegítés a korábbiakban leírtak szerint. 2. tartós futás, min. 20 perc vagy 2000 méter. 3. Levezető futás 3-4 perc, nyújtás.”
A válaszok pedig azonnal érkeznek az edzések után, amelyeket a kislányok a lehetőségekhez képest, maximális odaadással végeznek el. Érzékelik a helyzetük nehézségét, de már kialakult bennük a sportolókat jellemző akarat, fegyelem és csapatszellem.
„Kedves Jànos bácsi! Teljesítettem a heti feladatokat, újakat is találtunk ki. Számomra az volt nehéz a héten, hogy az edzőnk és a csapattársaink nélkül kellett edzeni. Hiányzik mindenki. Amíg nem találkozhatunk, a tesómmal edzek tovább.”
„Kedves János bácsi! Bevallom a lakás kényelmében néha rá kellett vennem magamat a mozgásra, de utána rendkívül felszabadultnak éreztem magam! A feladatokat a legjobb tudásom szerint végzem, így már egyes elemek sokkal jobban és könnyebben sikerülnek, de mindenesetre van min javítani! A társak hiányában a motivációm néha elveszik (persze ez nem gátolja az edzéseket), de összeszedve minden erőmet, folytatom a felkészülést!”
„Kedves János bácsi! Az e heti feladatokat sikerült teljesítenem. Tetszett, hogy önálló gyakorlatot kellett kitalálni. Ezen kívül egy alkalmazás segítségével minden nap edzek (pl.:plank, guggolások, fekvőtámasz, stb..). Várom a következő edzésterveket, köszönöm!”
„Kedves János bàcsi! Minden feladatot sikerült megcsinàlni, labdàval is gyakoroltam, sokat futottam és ezen kívül sokat görkoriztam is. Remélem jövő héten nem lesz olyan hideg és a feladatokat lehet kinn csinàlni, de ha nem, akkor majd benn folytatom.”
Kránitz János heti rendszerességgel értékeli a fiatalok munkáját, tanácsokat ad, javítja a hibákat és természetesen kiemelten figyel arra, hogy dicsérjen. Pontosan tudja, hogy milyen fontos most néhány buzdító szó, hiszen a csapata egyszerre dolgozik most, a felnőttek komolyságával és a gyerekek őszinteségével.
„Szeretettel köszöntelek Benneteket! Remélem, hogy a körülményekhez képest jól telt az elmúlt napotok. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a jelenlegi kényszer módszerrel nem fogjuk megváltani a világot, de legalább segít a "felszínen tartáshoz". Kitartó és töretlen szorgalmatokkal nagymértékben hozzájárultok az eredményes folytatáshoz! Azon túl, hogy a rendszeres mozgásnak jelentős szerepe van az egészséges életmód kialakításába, most segít a tanulásban is!”
„Kedves János bácsi! Most végeztem az edzéssel az ugrókötelezés még nem annyira sikerült a páros lábas jobban megy, a 10 percből a felét ugráltam, a többiben pedig próbálkoztam ugrálni. Küldöm a futás eredményét.”
„Kedves János bácsi! Holnap bepótolom, amit nem csináltam meg, de a fekvőtámasz kérést nem vettük észre.” „Az edzés helyszín azért más, mert először nem gondoltam arra, hogy a kutyák zavarni fognak a gyakorlásban.” „Ma sokkal gyengébb lett a futóeredményem, mint máskor, de azért mert úgy éreztem, hogy kell egy kis változás, úgyhogy emelkedőn futottam nagy részben.”
„Nemrég voltunk a kutyát sétáltatni, most pedig a maradék tanulnivalót csinálom meg, de az edzés nem fog elmaradni.”
Az edzések mellett a kézilabdázás szabályait ismertető kérdéseket is kapnak a fiatal játékosok, akik közül a leggyorsabban jól válaszoló kislány ajándékot kap. Az oldalon folyamatosan feltűnnek „múltidéző” fényképek a mérkőzésekről, a közös edzésekről, programokról. A gyerekek pedig szorgalmasan töltik fel a képeket, a videókat a gyakorlatokról, futás útvonalakról, pulzus mérésekről.
„Rendhagyó három héten vagyunk túl! Átmenetileg abban a reményben búcsúzom Tőletek, hogy nem volt haszontalan az elmúlt időszak! Talán egy kicsit erősödtünk "online"! Köszönöm a lelkes együttműködést! Köszönöm a szülőknek a megértésüket és türelmüket ebben a speciális helyzetben! Most a múltidéző képek helyet ezzel a húsvéti képpel fejezem ki jókívánságomat! Közben azon töprengek, hogy milyen nehéz így készülni. Mennyi kitartás, elszántság kell ahhoz, hogy eredményes legyen valaki! Aztán az is eszembe jutott, van egy kis előnye is! Remek a dokumentációja az elvégzett munkának!”
Teljesen érthető, hogy nehéz most megtalálni a pozitívumokat, az internet segítségével létrehozott edzésprogramban. A Magyar Kézilabda Szövetség megpróbálja segíteni, irányítani a szakemberek, a csapatok munkáját és a technika is hasznos ebben az esetben. Az igazi összetartó erőt azonban a gyerekek jelentik, akik minden nehézséget legyőznek, s nekünk is erőt adnak, amikor olvassuk őket!
„Én az itthoni futópadon végeztem a futást! Igaz ma remek idő volt, de ezt láttam a legideálisabbnak.”
„Mi a Nagymamánk udvarán végeztük el a mai edzőtervet, nekem mind a 45 fekvőtámaszt sikerült megcsinálni!”
„Én ma a faluban a focipályán futottam.”
„Mindent sikerült teljesíteni!, A futásnál ma csak két kört csináltam, ,ami a lakótelepen a háztömbkör és az két km hosszú.”
Rokob Péter
