OKOK ÉS OKOZATOK

- A szurkoló az egekbe emeli a csapatot, amikor az sikeres és természetesen bosszankodik, kritikus a vereségeket követően - kezdte az értékelését a klub szakmai vezetője. - Aki azonban ezen a szinten sportolt valamikor az tudja, hogy az igazság valahol középen van. A bajnokság végén könnyebb lesz értékelni, mert a valós képet most még mi sem látjuk igazán tisztán. Az egyértelmű, hogy az MKC előre lépett ebben a szezonban, mert az előző évekkel ellentétben, jelenleg az első hét csapathoz tartozik a bajnokságban. Ráadásul ebben most öt olyan gárda van, amelyek között rendkívül szoros a verseny a helyezéseket illetően. Ez pedig bármilyen szemmel nézve is siker, hiszen önmagunkat, a legjobban magunkhoz tudjuk mérni. Viszont az is tény, hogy jelentős a visszaesés a csapat teljesítményében, aminek a miértjeit meg kell vizsgálnunk. A jövőt tekintve ugyanis az a legfontosabb, hogy a csapat játékában jelentkező jelentős különbségnek az okait megtaláljuk. Természetesen szeretnénk a lehető legjobban befejezni a szezont, mert egy csapat végső helyezése a tabellán soha nem véletlenszerű. 

- Az MKC csapatának szurkolók érthető módon az okokra kíváncsiak, azokra a tényezőkre, ami miatt ilyen kétarcú lett a mosonmagyaróvári csapat.
- A külső ok a koronavírus járvány, ezen belül is az, ahogyan minket érintett, ahogy nálunk jelen van. Mosonmagyaróvárt sajnos a legtöbb csapattól teljesen eltérő időszakban érte el a pandémia. Tavaly ősszel vagy az idei év elején még nagyon pontos protokoll szerint járhattak el a koronavírussal megfertőződött csapatok. Meghatározott felkészülési időszak állt a rendelkezésükre a karantén után, amire most már nincs lehetőség, hiszen a nyári világversenyek a bajnokság befejezését sürgetik. Nekünk három edzés után játszanunk kellett a Liga-kupában, mert azt a választ kaptuk, hogy a Covid protokoll arra a sorozatra nem vonatkozik. Ez pedig döntően befolyásolta a teljesítményünket, az eredményeinket a legutolsó mérkőzéseinken, hiszen hetekig szinte semmilyen érdemi edzésmunkát sem tudtunk elvégezni. Sajnos ezek a betegségekkel, kényszerű karanténos időszakokkal töltött hetek a hátralévő időszakra is rossz hatással lehetnek. Ezért emelem ki, hogy kisebb-nagyobb mértékben valóban érintett a járvány minden csapatot, de minket sajnos nagyon rossz ütemben. A mi lett volna ha, mondatokkal pedig értelmetlen foglalkozni, pedig azt azért kijelenthetem, hogy mi felkészülten, jó formában folytattuk volna a bajnokságot a leállások előtt. 

- Ez sajnos érthető, elfogadható, hiszen valóban alapjaiban zavarta meg a csapat felkészülését, helyzetét. Viszont ha azt mondja, hogy ez a külső ok, akkor vélhetően belsőnek is lennie kell? 
- Két ilyen van, amelyeknek az egyike is ismert, hiszen november óta tudjuk, hogy sokan távoznak a csapatunkból. A világháló, a közösségi oldalak világában pedig ezt eltitkolni is felesleges lett volna. A jó szándékot sem vitatjuk el senkitől, ezért is adtuk meg a lehetőséget mindegyik távozó játékosnak arra, hogy elmondja, miért hagyja el a klubot. Viszont azt is látjuk, hogy így a bajnokság végéhez közeledve többen, még ha akarnának is, akkor sem tudnak az itteni feladatukra figyelni. Lelkileg, pszichésen nem tudják a klubváltásokat profi módon kezelni, pedig ezek kizárólag az egyéni döntéseik voltak. Jó néhányuknak lett volna itt helye, talán ezt is érzik, megbánták a túl korai elhatározásukat, de ezt már nem lehet visszacsinálni. Bizonytalanságot jelent az is, hogy többszöri edzőváltások történtek és történnek ott, ahová készülnek, amivel szintén számolniuk kellett volna, ha már tavaly ősszel elígérkeznek. A remekül sikerült szeptemberünk után azonban felkapottak voltak, választhattak egy másik utat, amibe bele is magyarázhatták a saját elképzeléseiket. Viszont most nem tudnak azon a szinten teljesíteni, mint amire képesek voltak szeptemberben és ez sajnos most kihat az MKC csapatának eredményeire. 

- Sok dolog összecseng a mostani mondatai és a távozó játékosok nyilatkozatai között. De ennek a teljesen abszurd átigazolási rendszernek az anomáliáit már el kell engednünk. Fontosabb kérdés tehát, hogy milyen gond van még?
- A másik belső ok az, hogy tagadhatatlanul két részre szakadt az öltöző Mosonmagyaróváron. A szakmai stáb ezt persze próbálta kezelni, de nem igazán sikerült és éles helyzetekben ez most a pályán is kiütközik. Erre nem lehet magyarázat, de feltétlenül meg kell jegyezni, hogy ebben a zaklatott, sok idegeskedéssel járó szezonban valahol érthető, hogy a játékosok nincsenek a legjobb állapotban. Az pedig túlságosan kisarkított kijelentés lenne, hogy a maradók és a távozók között van ellentét. Pontosabb tehát az a megfogalmazás, hogy vannak, akikről kiderült, hogy az a színt érzelmileg magas a számukra, amit mi szeretnénk. Az elvárások, a tét, a ki-ki meccsek felőrlik őket, nem akarnak többet, pedig soha nem tettünk a vállukra olyan terhet, amely természetes lenne az ország harmadik legjobb női kézilabda csapatánál. Tudtuk, hogy ez nem reális, erre most még a képességek, a hozzáállás és a tűrőképesség alapján nem alkalmas a csapatunk. Pont ezért lenne szükség a csapategységre, az egymásért való küzdeni tudásra, hiszen most még az olyan erős külső kényszerítő erő is hiányzik, mint a szurkolók. A sportolóknak azonban az igazi sikerekhez ki kell lépniük a komfortzónájukból, mert kizárólag így tudnak többet, jobbat elérni. 

- Óvatosan kell fogalmazni, de szó nélkül nem lehet elmenni az MKC legutolsó mérkőzésein történtek mellett. Ilyen büntető és kiállítási arányokkal ugyanis nem is nagyon lehet sikeresen szerepelni. 
- A női kézilabdázásban is egyre nagyobb a tét, a fontos bevételi források megszerzése pedig sok mindent felülír. Mi pedig egy új klub vagyunk, alig néhány éves élvonalbeli szerepléssel, így egyértelműen hátrányban vagyunk a több évtizedes múlttal, kapcsolatrendszerrel rendelkező szereplők mögött. Tapasztaljuk ezt a megítélésünkben, az átigazolásoknál, a játékvezetésben, a különböző rémhírek terjesztésében, amelyek sajnos eléggé el sem ítélhető módon, az ellenszurkolóinktól is származnak. Az MKC viszont erre csak azzal válaszolhat, hogy kivívja a tekintélyét, amihez azonban szisztematikus építkezés szükséges és mivel mi ennek a legelején járunk, tehát elsősorban időre van szükségünk. Az MKC stabil, nyugalomra és bizalomra épülő klub, amely ebben a nehéz időszakban is minden feltételt biztosít a munkához. Persze ötször, tízszer ennyi pénzből egyszerűbb lenne eredményeket felmutatni, de annak nem lenne semmi értelme. A sportágban láttunk már arra példát, hogy a pénzzel sem lehet mindent megugrani, valamint olyan anyagi helyzeteket, amikor alapjaiban kellett egy-egy klub alapvető céljait átértékelni. 

- A következő szezonban szinte új csapata lesz a Motherson-Mosonmagyaróvárnak. Milyen elképzelések szerint alakul ennek a felépítése? 
- Az idén sokan voltunk a keretben, így nem is csoda, hogy néhány játékos nem is kaphatott sok szerepet a mérkőzéseken. Az eredményeinket az alapcsapattal értük el, hiszen rendkívül szoros találkozókat játszottunk, amelyeken nem szoktak sokat cserélgetni. A tíz távozó helyére így most hét érkezőt tervezünk, tehát még igazolunk és olyan fiatalokkal is fel akarjuk tölteni az első csapatunkat, akik az NB II-ben és az ifjúsági csapatban tudnak erősödni. Az élvonalban tehát nem mennyiségben, hanem minőségben szeretnénk előre lépni, arra törekszünk, hogy jobbak jöjjenek azoknál, akik elmennek. Ezt viszont az anyagi lehetőségeink betartásával és mindenképpen hosszú távú szerződésekkel akarjuk megoldani. Rengeteg tanulságot hozott a számunkra ez az év, amelyek közül talán a legfontosabb, hogy szoknunk, tanulnunk kell a megnövekedett elvárásokat. Tudatosabban kell építkeznünk, még akkor is, ha az nem jár minden esetben látványos, gyors sikerekkel.