-
- Nagyon lent vannak most a fejek, mert talán egy kicsit elszoktunk a vereségektől, a remek kezdés után pedig az eredményeket már el is várják tőlünk - mondta kicsit keserűen Szemerey Zsófi. - Én is nagyon csalódott vagyok, mert az Alba elleni mérkőzés előtt, színes csapatképekkel, személyre és a csapatnak is szóló idézetekkel raktam tele az öltözőnket, de sajnos ez sem hozott eredményt. Persze voltak, akik megköszönték, akiknek jól esett, láttam rajtuk, hogy megérintette őket, de olyanok is, akik az egészet egy vállrándítással elintézték. Segíteni akartam, mert valóban igaz a „A tehetség nyeri meg a mérkőzést, a csapat pedig a bajnokságot” mondás. Az Alba ellen pedig nálunk megint csak néhány jobb egyéni teljesítmény volt, de csapatszinten rengeteget hibáztunk, amit az székesfehérváriak ügyesen ki is használtak. Az elmúlt mérkőzéseken rendre magunkat vertük meg, mert pont a védekezésünkre és a támadásainkra is jellemző stabil csapatmunkát veszítettünk el.
- Minek tulajdonítod ezt a törést a Motherson-Mosonmagyaróvár csapatában?
- Az egyik ok mindenképpen a járvány miatti rengeteg leállás, kihagyás, karantén, újrakezdés, az üres csarnokok, amelyek ennyi idő után már teljesen felőröltek bennünket. Ráadásul ebben mi nagyon balszerencsések vagyunk, hiszen az ősszel három fertőzött volt, most a harmadik hullámban pedig sokszor csak hatan edzettünk. A betegség maga is megváltozott, mert sajnos súlyosabb tünetekkel jelentkezik, pedig én, aki lassan fél éve estem át ezen, fizikálisan még most sem értem utol magam. A betegség azonban a legtöbb csapatnál jelentkezett, szerintem erőteljesen közrejátszott a válogatott EB szereplésében, az FTC és a Vác nemzetközi kupasorozatában és a sok csapat bajnoki teljesítményében is. Ezzel azonban most együtt kell élnünk, mert nem tehetünk ellene semmit. A szurkolókat pedig ez nem érdekli, ők azt akarják, hogy nyerjünk, ha már pályára tudunk lépni. A másik problémánk megértéséhez pedig vissza kell utalnom ahhoz, hogy nem vagyunk most igazi, egységes csapat. Azt gondolom, hogy nem mindenki rak bele most száz százalékot a munkába, amiről én nem szeretnék többet mondani, de egyértelműen megfigyelhetőek a mérkőzéseink felvételein.
- Sokan gyártanak különböző összeesküvés elméleteket a távozókkal, érkezőkkel kapcsolatban, amelyekből tulajdonképpen nem is lehet jól kijönni…
- A számomra teljesen érthetetlen ez a felgyorsult átigazolási rendszer, mert október, novemberben még senki sem láthat tisztán ezen a téren. Mindössze néhány lejátszott forduló, mérkőzés után, egyaránt igaz ez a jelenlegi klubjára és a következő állomáshelyére. A járvány miatt igaz most erőltetett menetben kezdtük a szezont, de így sem lehet, már ekkor felelősséggel kijelenti azt, hogy ki az, aki keveset játszik. Rossz tehát ez a játékosoknak, mert ezzel kell foglalkozniuk és azt gondolom, hogy a kluboknak sem származik ebből semmi előnyük. Érdemben csak sokkal később lehet megalapozott átigazolási döntést hozni, hiszen április van, de azt például még senki sem tudja, hogy az állandó résztvevő ETO és Ferencvároson kívül, melyik csapatok indulhatnak majd a nemzetközi kupákban. Persze profi sportolóként ezt mindenkinek kell tudnia kezelni és azt is meg tudom erősíteni, hogy az idén felkapottak lettek az MKC kézilabdázói, de nem Győrbe és a Ferencvárosba igazolnak. Nagyon összetett kérdés ez tehát és ma már eljutottunk oda, hogy a távozási szándékokat nem a csapatban, egymás között beszéljük meg először, hanem mi is a „jól értesültektől” kapjuk a híreket, ami a számomra nagyon furcsa.
- Mit remélsz a bajnokság hátralévő szakaszában, reálisan mire lehet számítani a bajnokság utolsó szakaszában?
- Lesznek még olyan fontos mérkőzéseink, mint a Siófok vagy az MTK Budapest elleni találkozók, gyűjthetünk még pontokat az alsóházhoz tartozó ellenfelek ellen. Elérhetjük tehát a kitűzött céljainkat, de csak abban az esetben, ha ezt mindenki akarja, tehát csapatként fogunk kilábalni ebből a gödörből. Van tehát kiút, amelyet illene is megragadnunk, hogy magunknak is bebizonyítsuk, hogy ismét olyan erős csapat vagyunk, mint amikor sorozatban nyertük egy góllal a bajnoki találkozókat. Viszont ugyanilyen fontos ennek a számunkra rendkívül tanulságos bajnokságnak a tanulságait is levonni. A siker, a sikertelenség hozadékait, a hosszabb távú csapatépítés lehetőségeit, annak a folyamatát, ahogyan be lehet kerülni a magyar bajnokság élcsapatai közé. Huszonhat évesen mögöttem már van annyi tapasztalat, hogy pontosan tudjam milyen jó klubban, jó helyen vagyunk. A sportban azonban csak kevesek tudnak minden mérkőzést megnyerni. Sőt ebben a kiszámíthatatlan időszakban nehéz is sikeresnek lenni, pontosan ezért kell most megfognunk egymás kezét.
