SAJTÓFIGYELŐ - NEMZETI SPORT

– Miért volt szükség új játékosügynöki szabályzatra? Megszaporodtak a vitás esetek a közelmúltban? 
– Az MKSZ-nek 2017 óta van játékosügynöki szabályzata, már annak a kialakítása során figyelembe vettük a magyar piaci viszonyokat, egyeztettünk az NB I-es Liga képviselőivel – válaszolta a Nemzeti Sportnak Prémecz Attila, a magyar szövetség igazgatótanácsának elnökhelyettese, a szakmai és versenybizottság alelnöke. – Most annyiban változott a helyzet, hogy a sporttörvény kikötötte, a játékosügynöki tevékenységről a szakági szövetségnek nyilvántartást kell vezetnie, és ehhez az MKSZ hatósági jogosítványokat, illetve ellenőrzési feladatokat is kapott. Ezért kellett hatályon kívül helyeznünk a 2017-től fejlesztett szabályzatunkat, és újat alkotnunk helyette. 

– Mi történik azokkal az ügynökökkel, ügynökségekkel, amelyek nem regisztrálnak? 
– Ők nem folytathatnak Magyarországon ügynöki tevékenységet. Aki mégis megteszi, a szolgáltatási törvény lehetőséget ad nekünk arra, hogy vele szemben hatóságként eljárjunk és bírságoljunk. Az új szabályok miatt még nem minden szereplő végezte el a regisztrációt, de úgy látom, hogy a legutóbbi egyeztetést követően mindenki megnyugodott, és várhatóan a közeljövőben be fog regisztrálni. A folyamat egyébként a korábbiakhoz képest lényegesen egyszerűbbé vált. Egyrészt hosszabb idő áll rendelkezésre, a nyilvántartásba vétel pedig a hazai szereplőknél határozatlan időtartamra szól, a külföldieknél öt évre. A díja is kevesebb lett, százezer forintban határoztuk meg.  

– Az egyik legérdekesebb új elem, hogy a szakszövetségeknek lehetőségük van játékosügynökséget létrehozni. Miért lehet erre szükség?  
– A sporttörvény hozta be ezt a pontot, majd a januári kormányrendelet pontosította. Utóbbi jelenleg kizárólag az MKSZ szempontrendszerét tartalmazza, de minden látványsportág számára adott a lehetőség. A labdarúgás kiesik a körből, mert a FIFA és az UEFA saját szabályokat vezetett be, a jégkorong és a röplabda talán nem akkora ügynöki tevékenység mellett működik, a kosárlabdában lehet még indokolt hasonló lépés. Mi egyelőre odáig jutottunk, hogy megteremtettük az alapját egy ügynökség létrehozásának. Fontos kiemelni, hogy nonprofit gazdasági társaságról beszélünk, tehát nincs szó haszonszerzésről. A saját ügynökségnek máshogy kell működnie, mint a piacból élőknek. A cél elsősorban az utánpótlás-játékosok szakmai alapú terelgetése, esetleg ösztöndíjrendszer kialakítása, külföldi cserediák program szervezése. Azt szeretnénk, hogy a fiatal, tehetséges sportolók a klubváltásuk során elsősorban sportszakmai szempontokat vegyenek figyelembe, és ne kizárólag pénzügyi megfontolások érvényesüljenek. Több példát is láttunk arra, hogy valakit elvitt egy nemzetközi kupában érdekelt csapat, aztán a játékos csak a kispadon kapott helyet, így pedig a válogatottnál is nehéz helyzetbe került. Hangsúlyozom, még nincs elnökségi döntés az ügynökség alapításáról, és biztosan komoly előkészítő munkát igényelne. 

  
– Eljátszva a gondolattal, hogy előbb-utóbb azért megvalósul az elképzelés: hogyan tud majd az MKSZ által alapított játékosügynökség szabadon tárgyalni a klubokkal? A többi ügynökség nem tarthat-e attól, hogy az MKSZ felé kötelező beszámolókból tulajdonképpen a riválisuk is információhoz jut a tevékenységükről?  
– A szövetség ügynöksége is úgy fog működni, mint minden gazdasági társaság, tehát a megalakulás után az alapítótól, azaz az MKSZ-től különválik, önálló jogi személy lesz. Ezután a szövetségnek legfeljebb sportszakmai kapcsolata lesz az ügynökséggel. A beszámolókat az MKSZ monitoring igazgatóságának kell küldeni, és a szövetség nem ad tovább információkat az ügynökségnek, hiszen az külön jogi személy.  

– Az új szabályzat részletesen taglalja azt az esetet, hogyan történhet az első kapcsolatfelvétel a más ügynökség által képviselt játékossal. Mennyire életszerű, hogy erre csak írásban kerülhet sor, illetve utána a másik félnek 15 napja van válaszolni? Ha ezalatt nem érkezik reakció, akkor az újabb próbálkozásig 90 napot várni kell, különben az ismételt megkeresés zaklatásnak minősül. 
- Ez a rendelkezés nem jogszabályi előírás, a saját szabályzatunk, és kifejezetten a játékosügynökök védelmében született. Hozzánk több olyan jelzés is érkezett, hogy engedély nélkül kerestek meg és tettek ajánlatot más ügynökség által képviselt játékosnak. Aki a jövőben ilyet tesz, az fegyelmi vétséget követ el, és ezért büntetésre számíthat. Úgy vettem észre, nagyra értékelték a szereplők ezt a lépést, annyit kértek tőlünk, próbáljuk meg egyszerűbbé tenni az eljárást, várjuk hozzá a javaslataikat.  

– Férfijátékosok esetében maximálisan 10 százalékban, míg a női vonalon 5 százalékban állapították meg az ügynöki jutalék mértékét. Miért van ez a különbségtétel?  
– Tudni kell, hogy 2017 óta így van, a piac ezt elfogadta és erre rendezkedett be. Szó sincs diszkriminációról, a női klubok egyszerűen kisebb költségvetéssel működnek, és a női szakág egyébként ezt a hányadot tartja reálisnak. A férfiaknál is a tíz százalék a maximális mértéket jelenti, a szereplőkkel beszélve nagyon ritkán használják ki, inkább ezalatt dolgoznak.  

– Pontos szabályozás van arra az esetre, milyen költségtérítést kell fizetni, ha egy játékosügynök az MKSZ által a későbbiekben alapítani kívánt ügynökségétől ki akar váltani egy játékost. 
– Így igaz, a kormányrendelet melléklete meghatározza azokat a szakmai szempontokat, például életkor, válogatottság, elért eredmények, amelyek befolyásolják a költségtérítés összegét, de fiatal játékosok esetében nem beszélhetünk kiugróan magas pénzekről. A befolyó összeg az MKSZ-hez kerül, egyik részéből a szülőket támogatják, a másik része utánpótlás-fejlesztésre megy.  

– Ha már említette, mit lehet tudni a szülőknek fizetendő nevelési hozzájárulásról? 
– Ez csak az MKSZ által alapított ügynökség esetében kerül megállapításra. Két irányból történik a kifizetés: egyfelől a költségtérítés 50 százalékát, valamint a jutalék 70 százalékát (az MKSZ saját ügynöksége esetében férfijátékosoknál 7 százalék, nőknél 3 százalék a jutalék maximális mértéke – a szerk.) fordítják erre a célra. Előbbit az MKSZ, utóbbit az ügynökség utalja tovább. Így próbáljuk segíteni a szülőket, hiszen ők tették a legtöbbet azért, hogy a gyerekük sportolhasson.  

– Az ügynökségeknek minden év július 31-ig beszámolót kell benyújtaniuk, melynek része egy külön-külön minimum ezerkarakteres egyéni összefoglaló az általuk képviselt játékosokról. Mit várnak ebben a részben?  
– Az ellenőrzéshez szükségünk van valamilyen dokumentumra, amelyből tájékozódni tudunk. Ezzel az összefoglalóval a sportolók érdekét védjük. Sokan fordultak ugyanis hozzánk azért, mert az ügynökük nem foglalkozott velük, évente csak egyszer jelent meg, hogy a szerződést meghosszabbítsák. Azt szeretnénk elérni, hogy az ügynökök dolgozzanak meg a jutalékért, és a játékosok is érezzék a törődést. Az összefoglalónak egyébként nincsenek kötelező tartalmi elemei, azt kell kifejteni benne, hogyan alakult a két fél közötti együttműködés az eltelt év során. Igaz, hogy az ügynökök nehezményezték a pontot, de megértették, a hatósági ellenőrzésnek ez a módja.  

– Melyek voltak a reakciók a sportág szereplőitől, ügynököktől?  
– Természetesen vannak még vitatott pontok. A játékos és az ügynökség között kötött szerződés határidejének nyilvánossá tételéről például a legutóbbi találkozón is megoszlottak a vélemények. A játékosügynökök egyik fele szerint mindenképpen jó, ha ezek is kikerülnek az MKSZ honlapjára, míg a másik felük vonakodott tőle. A nyilvántartás szempontjából azonban logikus, hogy ezt is feltüntetjük. A regisztráció zajlik, remélhetőleg mindenki előtt világossá vált, hogy nem ellenük dolgozunk, hanem a magyar kézilabdáért. Az tény, hogy aki eddig a zavarosban halászott, mostantól ellenőrzöttebb piacon kénytelen működni. Ezzel együtt a nyilvántartásba vett játékosügynökök számában szerintem el fogjuk érni azt a szintet, mint 2017 és 2021 között, így a piac nem fogja megérezni az új szabályozást. A magyar sportnak pedig csak jót fog tenni, ha egyszer az MKSZ tényleg alapít egy játékosügynökséget.