Talán ez a kifejezés jellemzi a leginkább Gyimesi Kitti idényét, hiszen az MKC kézilabdázója szinte az egész bajnokság alatt sarok problémákkal kínlódott.
Sajnos a műtétet sem kerülhette el, sőt még egy sebészeti beavatkozás vár rá, mivel mindkét sarkával vannak gondok. Az első műtét után lábadozó játékossal az állapotáról és természetesen a visszatéréséről beszélgettünk.
"Ezek már régebbi gondok a sarkaimmal, de tovább most már nem lehetett várni a műtéti beavatkozásokkal. Már jó ideje fájdalom csillapítókon éltem és edzeni sem tudtam úgy, ahogyan szerettem volna. Eleinte még Achilles – ín problémára gyanakodtunk és ezért augusztusban gipsz is volt a lábamon. Később azonban kiderült, hogy sarok csont kinövések okozzák a fájdalmat. Megpróbálkoztunk mindenféle gyógymóddal, ultrahangos kezeléssel, lökés terápiával és lézeres kezelésekkel, de semmi sem használt tartósan. Ezért műteni kellett, levésni ezt csont kinövést, amit Dr. Abkarovits Géza végzett el Székesfehérváron. Negyven percig tartott a beavatkozás, mert ez kinövés pont az Achillesem alatt nőtt ki és ezért nehéz volt hozzáférni."
Az egyik műtéten tehát túl vagy és amilyen gyorsan csak lehet, következik a másik beavatkozás. Hogyan viseled most ezeket, és optimális esetben mikor kezdheted el a munkát?
"Jelenleg térdig gipszben van a jobb lábam és így tulajdonképpen szinte csak feküdni tudok. Még csak pár nap telt el, de majdnem megőrülök ettől és ezért engedélyt is akarok kérni az orvostól arra, hogy legalább valamit mozoghassak. Előzetesen három – négy hetet beszéltünk meg a két műtét közötti időszakra, mert ennyi időre feltétlenül szükség van a gyógyuláshoz. A bal lábamban enyhébb volt a fájdalom, de a sok terhelés miatt, azt a sarkamat is rendbe kell hozni. A szakmai stábbal egyeztettük ezeket a műtéteket és abban bízunk, hogy a nyár végére már jól leszek és be tudok kapcsolódni a felkészülésbe. Igaz ebben le leszek majd maradva, de elnyújtva egy kicsit a nyári munkát, hamar utol tudom majd érni magam."
Őszintén reméljük, hogy így lesz és annak is örülünk, hogy ezek szerint nem igazolsz Kisvárdára. Volt egyáltalán valamilyen alapja ennek a Kisvárdai megkeresésének?
"Felhívtak Kisvárdáról, de én szóltam az MKC vezetőinek és ők arra kértek, hogy az egy plusz egy éves szerződésem, második évében is itt kézilabdázzak. Én pedig nagyon örültem ennek, mert nem akartam eligazolni Mosonmagyaróvárról. Tudom, hogy átalakul a keretünk és olyan meghatározó játékosok is távoznak, mint Bízik Réka vagy Kopecz Barbara, akik úgy érezték, hogy itt az ideje a váltásnak. Én azonban jól érzem magam itt és abban is bízom, hogy a most érkező új kézilabdázókkal erősebb lesz a csapatunk és így végül jól fogunk kijönni a nyári játékos körforgásból."
Ott voltál a Vác elleni mérkőzésen és így láttad, hogy a találkozó legvégére egy kicsit elfáradt a csapatunk.
"Igen most egy darabig szurkoló leszek és így próbálok segíteni a lányoknak. A Vác elleni találkozón is nagyon szorítottam a sikerért, de a hajrát valóban jobban bírták a vendégek. Nem is fizikálisan fáradtunk el, hanem inkább fejben, mert az utolsó öt percben már nem tudtunk megfelelően koncentrálni. A Siófok és az ETO ellen viszont nyugodtan játszhatunk és abban pedig biztos vagyok, hogy a Békéscsabát meg fogja verni a csapatunk és így győzelemmel fog búcsúzni a szurkolóktól. Összességében pedig nagyon komoly eredménynek tartom a biztos bent maradásunkat és a tizedik helyezést. Ez volt az MKC legjobb élvonalbeli szereplése, ami a számomra még úgy is felejthetetlen, hogy a sok sérülés miatt, keveset tudtam hozzátenni a csapatunk sikeréhez."