-
MTK Budapest - Motherson-Mosonmagyaróvár 33 - 33 (14 - 17)
NB I. bajnoki mérkőzés 3. forduló – Budapest, Elektromos Csarnok, 300 néző
2021 szeptember 25. szombat 18.00 óra
Vezette: Nagy Ferenc - Túróczy József
Mosonmagyaróvár: SZEMEREY - KOJIC 3, Lancz 3, TÓTH G. 7, PÁSZTOR 4, Tóth E. 4 (2), HAJTAI 5.
Csere: Mistina (kapus), Kovács P. 2, Stranigg Zs. 3 (1), Asanin 1, Csekö, Mihály 1, Török.
Edző: Gyurka János
MTK: RUTKA-GYŐRFFY - Bánfai 1, KEKEZOVITY 5, Mazák-Németh, Szabó L. 2 (1), MARINCSÁK 4, Pelczéder.
Csere: Győri B. (kapus), DAKOS 4, Pál T. 8 (6), Bujdosó-Gerháth 2, KORONCZAI 3, Sallai 1, Juhász 3.
Edző: Golovin Vlagyimir
Kiállítások: 6, ill. 8 perc
Hétméteresek: 8/7, ill. 6/3
Nagy iramban is kezdődött el a harmadik forduló Budapesten megrendezett mérkőzésen, amelynek az első öt percben hét gól született. Elsősorban a mosonmagyaróvári szurkolóknak köszönhetően a hangulat remek volt az Elektromos Csarnokban.
Az első negyedóra második felében nehezebben tudtak a kapukba találni a csapatok, főként a bravúrokat bemutató kapusok, Rutka-Győrffy és Szemerey Zsófi jóvoltából. A vezetést rendre a mosonmagyaróvári gárda szerezte meg, de két gólos előnyt nem sikerült szereznie a nagyon masszív hazai csapat ellen. Az látszott, hogy a kék-fehérek nyáron érkezett tapasztalt, fizikálisan erős és magas kézilabdázóinak hatos falát nem egyszerű feltörni. Valamint az is egyértelműen megmutatkozott, hogy az utóbbi évekkel ellentétben, az idén bő a kerete az immár szövetségi kapitányként is dolgozó Golovin Vlagyirminak.
Az MKC azonban sokkal gyorsabb tempóban játszott és ezt a tempó kézilabdát a félidő hajrájában nehezebben tudta lekövetni a fővárosi együttes. Sikerült három gólos előnyt szerezni és a büntetők pontosabb kihasználásával, megnyugtatóbb előnyben is kézilabdázhatott volna az ebben a szakaszban több fiatal játékost is sikeresen bevető Motherson- Mosonmagyaróvár.
Jól abszolválta tehát az első harminc percet az MKC, de a folytatásra is nagyon figyelni kellett, különösen annak a tudatában, hogy sok sérülés, betegség zavarta a csapat heti felkészülését. A lázas beteg cseh válogatott beálló Michaela Konecná nem is tudott a csapattal tartani, akinek a védőmunkája sokat segíthetett volna egy ilyen fizikálisan erős gárda ellen.
A második félidő első szakasza hasonló gólpárbajt hozott, mint az első játékrész eleje. Az MKC játékosai továbbra is nagyon sokat futottak, jól oldották meg az egy-egy elleni párharcokat, így pedig tartani tudták az előnyüket. Az MTK Budapest azonban a mérkőzés utolsó szakaszának elején megindított egy hosszú hajrát, előbb egyenlíteni tudott, majd a vezetést is átvette. Ekkor sajnos többet hibázott a vendégcsapat, különösen támadásban, valamint továbbra sem remekelt a hetesek terén sem. Gyurka János időt kért, hogy rendezze a sorokat és a mosonmagyaróvári szurkolóktól is érkezett a „mindent bele” buzdítás. Az utolsó tíz percet azonban két gólos hazai vezetéssel kezdték a csapatok és igaz nyílt volt a mérkőzés, de az idő már a fővárosiaknak dolgozott.
Sok nagy csatát, hajrát hozott már ennek a két csapatnak egy-egy mérkőzése, de ennyire nyílt talán még sohasem volt a győzelem kérdése. A Motherson-Mosonmagyaróvár mindent megtett a fordításért, ki is tudott egyenlíteni így gyakorlatilag az utolsó támadás döntött a találkozó kimenetéléről, amelyet az MTK nem tudott eredményesen befejezni. A mérkőzés összképét tekintve igazságos eredmény született, amely utána nagy tapssal jutalmazták a szurkolók a csapatokat.
Golovin Vlagyimir: - A játék képe alapján az eredmény igazságos, mert az biztos, hogy vereséget egyik csapat sem érdemelt volna. Nekem inkább ezzel a hazai pályán lévő átokkal van problémám, ami különösen az első félidőben megint jellemző volt ránk. Akkor csak álltunk és néztük, hogy lerohanásból megver bennünket az MKC, aminek a védekezésére pedig készültünk. A folytatásban viszont a jobb arcunkat mutattuk, amivel sikerült egy már majdnem elveszített találkozót megfordítanunk. Nagy tanulság tehát, hogy lelkileg is erősödnünk kell, jobban kell bíznunk magunkban.
Gyurka János: - Gratulálok Vova barátomnak és a csapatomnak is, mert remekül küzdöttek, volt tartásuk. Ilyen mérkőzésre számítottunk, aminek az első harminc percében érvényesült is az akaratunk. A folytatásra ez már nem mondható, akkor az MTK betöréseivel voltak gondjaink, a támadásaink során is elbizonytalanodtunk, amivel ismét felépítettük a hazai gárdát. A küzdés, a tartás, a csapategység azonban akkor is megvolt, így a rendkívül kiélezett végjátékban pontot tudtunk szerezni. Nagyon fiatal az idei csapatunk, mindössze huszonkét éves átlagéletkorral, aminél hiányzik a meccsrutin, ami ma is megmutatkozott.
