"Már most izgatottan várom az NB I – es bajnokságot – kezdi a beszélgetést Szalai Zsuzsanna. Nagy vágyam teljesült azzal, hogy élvonalbeli felnőtt játékos lettem és a következő szezonban a maximumot akarom kihozni magamból. Tudom, hogy türelmesnek kell lennem, mert a nyáron kiváló kézilabdázók érkeztek hozzánk. Biztos is vagyok abban, hogy egy jó szezonunk lesz és én ennek a részese szeretnék lenni. Minden játékpercet és lehetőséget ki fogok használni amit az élvonalbeli mérkőzéseken ki tudok harcolni magamnak."
Mikor ismerkedtél meg a kézilabdázással és hogyan alakult eddig a pályafutásod?
"2008-ban mentem el először egy kézilabda edzésre a győri, szabadhegyi általános iskolába és azonnal bele is szerettem a játékba. Így már tíz éves koromban le is igazoltam a Győri ETO KC korosztályos csapatához, ahol Pánczélné Ruskó Katalin valamint Hornyák Lajos voltak az edzőim. Öt évig játszottam az ETO – ban és természetesen nekem is Görbicz Anita volt a példaképem. Szinte el sem hiszem, hogy a következő bajnokságban akár egy első osztályú bajnoki mérkőzésen lehetek az ellenfele."
Hogy kerültél Mosonmagyaróvárra és mit gondolsz most erről a klubváltásról?
"Én már akkor is örültem annak, hogy az MKC játékosa lettem, amikor 2015 – ben kölcsönadtak. Szerettem Győrben kézilabdázni, de éreztem, hogy igazán csak akkor tudok tovább fejlődni, ha folyamatosan játszom. Az ETO – ben pedig nagyon sokan voltunk és sokat ültem a kispadon, mert rengeteget cseréltünk. Mosonmagyaróváron viszont meghatározó játékos voltam az ifjúsági csapatban és az itteni edzőktől, Wolf Alexandrától, Balogh Sándortól és Vura Józseftől is sokat tanultam. Nagyon sok játéklehetőséget kaptam, hiszen a tavalyi szezonban, 41 mérkőzésen léptem pályára és ezeken 263 gólt dobtam. Az MKC vezetőedzője, Bognár Róbert pedig több találkozón is megnézett és meghívott a felnőtt csapathoz. 2018 februárjában pedig be is mutatkozhattam az MKC első csapatában és a Marcali elleni bajnoki találkozón két gólt is sikerült szereznem."
Melyik poszton érzed a legjobban magad és mi az amit a játékban az erősségednek gondolsz?
"A beálló pozíción kívül, már minden posztot kipróbáltam és azt hiszem, hogy az irányító – átlövő szerepkörben tudok a legjobban játszani. Elég jól és gyorsan cselezek és talán elég bátor valamint szorgalmas is vagyok a játékban. Viszont egyértelműen látom, hogy milyen sokat kell még fejlődnöm ahhoz, hogy a felnőtt bajnokság sokkal gyorsabb és agresszívebb játékában is kamatoztatni tudjam ezeket a képességeimet. A felnőtt csapat játékosai azonban igazi csapattársként kezelnek minket fiatalokat és nagyon sokat segítenek abban, hogy megfelelő tapasztalatokat szerezzünk. Én pedig tudom, hogy jobban is tudok kézilabdázni és ezt nagyon szeretném bebizonyítani."
Össze tudod hangolni az iskolát, a Győr – Mosonmagyaróvár utazásokat, az első osztályú szerepléssel?
"A Bercsényi Miklós sportiskola kézilabda osztályába járok és itt nagyon szoros a kapcsolat a sportolással. Az utazásokat pedig busszal vagy vonattal meg lehet oldani, sőt van lehetőségem Mosonmagyaróváron is maradni, mert itt együtt lakom Lozsi Ernával, Domokos Dalmával és Márczy Teklával. A szüleim - akik közül az édesanyám kézilabda kapus volt - pedig mindenben támogatnak és a mérkőzéseimre is mindig eljönnek. A nyártól pedig a 15 éves, nagyobbik húgom, Vivien is itt kézilabdázik az MKC serdülő csapatában. Ő nagyon ügyes balszélső, aki szintén az ETO – ból jött át és Balogh Sándor tanítványa lesz, tehát már az ifiben fog edzeni. Nagyon jó helyen vagyok én most itt az MKC – ben, ahol minden lehetőségem adott ahhoz, hogy igazán jó játékos legyek!"
Hajrá MKC!
-
