-
- Sajnos csak ismételni tudom magam, amit nem szívesen teszek, de bennem is folyton ott feszül a kérdés, hogy miért is vagyunk most ilyen sikertelenek - nyilatkozta a z MKC vezetőedzője. - Az biztos, hogy decembertől belestünk egy olyan negatív spirálba, amely teljesen felborította rendszerünket, ami miatt gyakorlatilag nem tudunk rendesen dolgozni. A betegségek miatt egyáltalán nem lehetett megvalósítani az edzésterveinket, a hiányosságaink pedig sorra megmutatkoztak a mérkőzéseinken. Jellemző példa erre, hogy a rengeteg kritikát kapó Tóth Gabriella például több hét kiesés után, egyetlen edzéssel már pályára kellett lépjen, azóta pedig folyamatosan heti két mérkőzést játszik. Rengeteg hiányzóval, a visszatérésre felkészítés nélkül érkező kézilabdázókkal próbáltuk meg megoldani a sok ezer kilométeres utazásokkal érkező csúcsterhelést. Várható volt az is, hogy a túlterhelés következtében sérülékenyebbek is lesznek a játékosaink, ami Pásztor Noémi és Tóth Eszter esetében sajnos be is igazolódott. Sokszor hallom, hogy vannak a keretben fiatalok, akiket én nem játszatok, de egyrészt a betegségek őket sem kerülték el, másrészt valóban azt gondolom, hogy ezekre a csatákra ők még nincsenek felkészülve. Viszont ha én vagyok ezeknek a bajoknak az okozója, akkor annak a felelősségét vállalom, de én hetekkel ezelőtt jeleztem, hogy nem megfelelő a létszámunk, vékony a keretünk ehhez a dupla terheléshez. Mi csak fejjük most a tehenet és nem etetjük, miközben látnunk kell, hogy az erősebb keretekkel bíró csapatok tudnak hosszú távon sikeresen működni.
Nehéz lenne vitatkozni azzal, amit mond és egy semmitmondó panelkérdés is rosszul mutatna itt most. Viszont tovább kell lépni, hiszen szerdán ismét mérkőzés következik…
- A helyzetünk rövidtávon nem fog javulni, mert az esetleges visszatérők esetében is hiányozni fog a felkészítés, a munka. A szurkolók persze várják a jó híreket, de nekik is meg kell érteniük, hogy hosszú napok betegeskedése után, egyszerűen nem lehet az azt megelőző szinten teljesíteni az élsportban. Lancz Barbora és Csekő Brigitta hétfőn elkezdhetett edzeni, de Stranigg Zsófia esetében még meg kell várnunk a terheléses vizsgálatok eredményeit. A sérültek, Ana Kojic és Tóth Eszter esetében többet tudunk tenni, hiszen a rehabilitációs stábunk mindent megtesz, hogy játszani tudjanak. Pásztor Noémi sérült válla is szépen javul, de két hét még biztosan szükséges lesz ahhoz, hogy játszani tudjon. Kielemeztük a franciaországi mérkőzésünket, ami sokáig fájó seb marad, de világvégeként sem szabad kezelni. Az első félidő értékelhetetlenre sikerült, a másodikban pedig mind a négy olyan szituációt elrontottuk, amikor a hét gólos különbségért támadhattunk. Az Európa-liga sorozat tanulságait, törvényszerűségeit értékelnünk kell majd a közeli jövőben, de most már a bajnokságra kell összpontosítanunk. Ennek pedig a következő állomása Érd lesz, tehát ismét idegenben lépünk pályára, egy olyan ellenféllel szemben, amely az otthonában erősebb. Abban is biztos vagyok, hogy az érdiek is megpróbálják majd kihasználni a problémáinkat, sebességben, tempóban úgy alakítva a találkozót, hogy a számukra megfelelő legyen. A hazai gárdának azonban kötelező győzelmi teher sem nyomja a vállát ellenünk, ami olyan bátorságot adhat a számukra, amellyel már találkoztunk Budaörsön és Székesfehérváron. Bármilyen furcsa is tehát, de így szinte tisztábban látok az ellenfelet illetően, mint a saját csapatom esetében. A Ferencváros ellen ugyanis megmutattuk, hogy még így is képesek vagyunk átlagon felüli játékra, de utána ennek az ellenkezőjét bizonyítottuk. Örülnék, ha ezzel a mérkőzéssel végre elindulnánk egy sikeresebb úton, ami már nagyon ránk is férne.
