Jól kezdte a mérkőzést a Mosonmagyaróvár: Tóth Gabriella és Mari Tomova góljaira a hazaiak először csak a 6. percben tudtak válaszolni (1–3). Ezt követően felváltva estek a találatok. Kapunkban Barbara Arenhart ihletett formában védett – ziccereket és büntetőt is hárított –, támadásban azonban sok hibával játszottunk, miközben a norvégok kapusa rendre túljárt átlövőink eszén. A 22. percben Kukely Anna törte meg a hatperces gólcsendet (6–8).

Az első időkérésre a 23. percig kellett várni, ekkor Dragan Adžic hívta össze csapatát, hogy rendezze a támadójátékot. A 25. percben ellenfelünk először egyenlített, majd a 28. minutumban már át is vette a vezetést (10–9). Érezhető volt a fáradtság a lányokon, Arenhart azonban továbbra is fontos védésekkel tartotta bennük a lelket, így 11–10-es hátránnyal vonulhattunk félidőre.

A második játékrészt Pedersen gólja indította – Saeteren mellett ő volt a norvégok motorja a mérkőzésen. Bár Laetitia Quist is betalált először ezen az összecsapáson, védekezésben nem találtuk az ellenszert a Larvik támadójátékára, így a 4. percre már háromgólos hátrányba kerültünk (14–11). Elől továbbra is sok hibával játszottunk, de Tóth Gabriella és Kukely Anna büntetőből szerzett találataival kapaszkodtunk. A 38. percben ismét csak egy gól volt a különbség, majd egy szép Kukely–Tatar összjáték végén az egyenlítés is összejött (15–15). A norvég válasz azonban gyorsan érkezett, és újra náluk volt az előny.

A 43. percben kapust cseréltünk: az első félidőben nyolc védést bemutató Arenhart helyére Csatlós Csenge érkezett. Támadásban pontatlan passzok és elkapkodott befejezések jellemezték a játékunkat, így hamar ismét háromgólosra nőtt a különbség, amire mosonmagyaróvári időkérés érkezett (20–17).

Az első félidőben látott védekezés és kapusteljesítmény hiánya egyértelműen megmutatkozott: a norvégok sorra találták meg az utat a kapunkhoz, így nemhogy közelebb zárkózni nem tudtunk, de az 50. percben kialakult az addigi legnagyobb különbség is (23–19). A lányok azonban nem adták fel. Egy kulcsfontosságú Csatlós-védés után Kukely Anna volt eredményes, amire már a norvégok edzője is időkéréssel reagált (23–21).

Az 56. percben Háfra Noémi megszerezte első gólját egy gyönyörű átlövésből, ezzel újra lőtávolba kerültünk (24–23). A kapuba visszatérő Arenhart egymás után két védést is bemutatott, életben tartva a pontszerzés reményét. Az 58. percre Udvardi Laura direkt indítás utáni találatával sikerült is egyenlíteni (25–25).

Az utolsó percekben igazi dráma bontakozott ki: előbb a norvégok szereztek egy szerencsés gólt, majd mi támadhattunk a döntetlenért. Dragan Adžic kikérte utolsó idejét. Egy szépen felépített akció végén büntetőt ítéltek a játékvezetők, amit Tóth Gabriella be is lőtt, majd Arenhart hatalmasat védett, azonnal indította a szélen futó Udvardi Laurát, aki kíméletlenül értékesítette ziccerét – mindössze két másodperccel a dudaszó előtt!

Ez a szív győzelme volt. Nagyon büszkék vagyunk a lányokra!

Falusi – Udvardi Laura: „Tudtuk, hogy idegenben egy nagyon nehéz mérkőzés vár ránk, teljesen más kaliberű meccs volt. Végig hajtani és küzdeni kellett. Védekezésben voltak hibáink, amit az ellenfél rendre megbüntetett, de nem adtuk fel, végig harcoltunk, és az utolsó másodpercben sikerült megfordítanunk a találkozót.”